Kardom kezembe van rég
Vér tapadt rá mely tőled folyt
Idd a vérem hallandó még megteheted
Mert egyszer úgyis részemé válsz
Vedd vérem halkan és lágyan
Majd egy nap részed lesz a kínom
Sápadt arcom szélén vér csík csillan
Nedves ajkam hullába csobban
Az örök éjszaka távol van még
De részemről ennyi volt
Ne várj rám ott vagyok melletted
Csak nyisd ki szemed drágám
Már holt vagyok de élek
Részem vagy hát helyettem halsz
Hát akarsz e még véremből?
Mi késztett arra, hogy engem akarj?
Te is csak egy szolga vagy ki mohó
Nem fékezted vágyad mit én keltek
Első korty kötelék
Második hatalom
Harmadik a testem
Negyedik a kínom
3 hozzászólás
Reagálva a megjegyzése: Egyeseknek igazuk van 🙂 Jó lett, gratulálok!:)
üdv.: Doreen
Oh köszi a megjegyzést igazán jól esett…
üdv.: Braxux
Szia braxux.
Olyan mintha egy vámpirrol írnál.Tök jó.Tetszik a téma.Üdv. Nikolett