Az úr érkezése
“Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborús éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.”
Ady Endre 1877 – 1919
Die Ankunft des Herrn
„Als sie weggingen,
als ich meine Seele abgesunken trug,
ganz leise und unerwartet
Gott mich zu sich zog.
Nicht mit Posaunen,
sondern mich einfach still und lieb umarmt hat,
er kam nicht an einem schönen Tag,
doch in einer Kriegsnacht.
Und sie wurden blind
meine eitlen Augen. Meine Jugend tot,
aber ihn, der hellen, grossen,
sehe immer in Not.”
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
13 hozzászólás
Kedves Tóni!
Nagyon szép vers, örülök, hogy lefordítottad németre.
Szeretettel: Rita 🙂
Adytól kb. 50 verset fordítottam le eddig németre, ezt a versét 2021 december 21-én fordítottam. Csodálkozve vettem észre, hogy egy vers már fenn van hasónló cíimmel, de őszintén megmondva, legjobban a vers németre fordított cimén csodálkoztam el…üdv Tóni…
Kedves Tóni,
nem igazán lep meg csodálkozásod az Ady-vers általam használt német címe láttán. Ahhoz, hogy ne lepődj meg, a német nyelvben való jártasság más szintje szükséges, mint ami a Te fordításaid alapján a Te szinted.
Röviden:
A német birtokos szerkezet kifejezésére ma is több variáció létezik, legtöbbjük éppen ellenkezőleg működik, mint a magyarban. Ha főnév birtokol főnevet, más a helyzet, mint ha tulajdonnév birtokol főnevet.
pl.
1. az apa könyve
2. Péter könyve
1.a: das Buch des Vaters
1.b: das Buch von dem (=vom) Vater
2.a: Peters Buch
2.b: das Buch von Peter
(A susogó hangokra végződő személyneveknél /-c,-x,-s, -sch,-z/ a 2.a variáció mellett írásban létezik az aposztrófos megoldás is, pl.: Marx’ Kapital.
Itt ugyanakkor létezik a régi “-ens” birtokos kápző is, pl.: Marxens Kapital. Ezt is simán használják ma is, kivéve akkor, ha a tulajdonnévről éppen e régies birtokos eset használata miatt nem derül ki, mi is a ragozatlan alapformája, pl. Andersens Märchen. Anders az alpszó vagy Andersen? Ez a szerző annyira ismert, hogy itt a kérdés inkább csak költői. De kevésbé ismert (skandináv típusú) neveknél problémaforrás lehet.)
Látszólag nem ide tartozik, de igen erős az a tendencia is, amit a nyelvészek mind a mai napig helytelennek tartanak és nem is emelte be egyik német nyelvű ország sem a nyelvtanába: dem Vater sein Buch ugyanennek a kifejezésére.
v.ö.: Der Dativ ist dem Genitiv sein Tod.)
A fenti alap-esetek mellett mind a mai napig léteznek ettől eltérő esetek, amikor a németben is a birtokos kerül a birtok elé (vorangestellter Genitiv).
Ennek okai különbözők lehetnek. A leggyakoribbak:
– mivel a névelők használata is nagyban függ a szerkezet jellegétől, a “megfordítás” a megtakarítás jegyében is történhet:
pl. auf (des) Messers Schneide= 4 (vagy 3) szó
vs. auf der Schneide des Messers = 5 szó
– Gyakran alkalmazzák a szövegek “archaikus színben” való feltüntetésére
(pl. a régi mese-cím /”Des Kaisers neue Kleider”/ mintájára: Des Ministers alte Probleme.
más példa: der Tragödie dritter Teil).
– A “megfordítás” természetesen más célt is szolgálhat. Én pl. azért használtam teljesen TUDATOSAN, hogy kiemeljem: Nem akárki érkezéséről van szó, hanem az ÚRÉRÓL.
Aki esetleg német anyanyelvű emberként Ady Endre nevét meglátva elolvasná német nyelven is a verset, az természetesen különböző irodalmi értékű fordításokkal találkozhat. Az irodalmi kvalitásokról nem is szeretnék vitázni. De a nyelv teljes értékű tudása szükséges (lenne) bármilyen fordításhoz. Úgymond: alapfeltétel. Nos, ez Nálad hiányzik. Csak ennek a rövid versnek a fordításban 9-10 nyelvi és/vagy fordítástechnikai (nem művészi) hibát látok én, anyanyelviek (nem csak a nyelvészek) ebben alátámaszthatnak. Azért nem írtam teljesen pontos számot, mert a hibák szétszálazása eléggé hosszadalmas folyamat. De egy cikkben – csak erre az egy versre koncentrálva – rövidesen megpróbálkozom leírni őket.
Üdvözlettel
Feri
Kedves Feri, én csak annyit írtam: ?vers németre fordított cimén csodálkoztam el:? Engem az élet 26 éves koromba, 1968-ban minden német nyelvrtudás nélkül kényszerí-tett egy olyan országba, ahol csak a kézi munka volt értékelve és fizetve is.Otthon is csak az elemit jártam magyar iskolába, az ipariskola az már szerbül volt. Itt kin a min-dennapi élet tanított meg a nyelvre, amely nem az irodalmi német(itt magas német), ha-nem a Svájci német. Az irodalmi, magas németet autodidakta módon tanultam meg évek alatt, ami rengeteg alváshiányra kényszerített. Egy olyan országba kerültem, ame-lyikről már Keszei István is azt írta: ?A legabszurdabb a sorstól, a végzetet legkihívóbb magatartás: idegenben magyarul írni.? Igen, most már tudom, naponta érzem. Itt a Médiában az irodalomról az egész évben nem beszélnek, írnak annyit, mint Magyaror-szágon egy óra alatt. Én sohasem mondtam, írtam azt, hogy én nem ?műfordító? ha-nam mindig csak azt, hogy ?műfordító?. Soha sem akartam a szépirodalom színjére kerülni, mert ahogy a éveken keresztül minél többet tanultam, annál jobban láttam mi-lyen keveset tudok. Sohasem mondtam mondok vélemény senki verseire, mert ahhoz nagyon sok hiányzik nálam, és igazad van ez egy olyan formája a német nyelvnek, ame-lyet soha sem hallottam, ebben a környezetben ahol élek. Ha pedig a csodálkozásom megsértett, akkor bocsánatodat kérem?üdv Tóni?
Az Ő válassza:
Tauber Ferenc
Tauber Ferenc
ELKÜLDVE: 4 ÓRA, 41 PERC TELT EL
Kedves Tóni,
az ?élni és élni hagyni? jegyében eddig nem nyilatkoztam a fordításaidról. Most erről az egy Ady-versről írtam egy véleményt, de talán nem kell a nyilvánosság elé tárni. Sajnálom, hogy ezt kell írnom, megbántani nem akarlak, ugyanakkor nem palástolom el az őszinte véleményemet.
Üdvözlettel: Feri
Mellékelem az Ady-vers nyelvi-stilisztikai elemzését, ami szubjektív vélemény. Remélem, ennél pozitívabb véleményeket is látsz még.
?Als sie weggingen,
als ich meine Seele abgesunken trug,
ganz leise und unerwartet
Gott mich zu sich zog.
Nicht mit Posaunen,
sondern mich einfach still und lieb umarmt hat,
er kam nicht an einem schönen Tag,
doch in einer Kriegsnacht.
Und sie wurden blind
meine eitlen Augen. Meine Jugend tot,
aber ihn, der hellen, grossen,
sehe immer in Not.?
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
1. ?Als sie weggingen?
nyers fordítás: Amikor (ők) elmentek/eltávoztak
A ?weggehen? (elmegy, eltávozik) jelentése a lehetséges szinonimák között eléggé távol esik az Ady-féle ?elhagytak? igétől. Az ?elhagytak? itt azt jelenti, hogy magamra hagytak, nyomorult, magányos voltam. Ehhez képest az ?elmentek? kb. olyan, mintha a ?megöltek? helyett ?nem szépen bántak velem? szerepelne.
2. ?als ich meine Seele abgesunken trug?
nyers ford.: amikor lelkemet ~ lesüllyedve ~ hord(oz)tam
Az ?abgesunken? jelentése ?lesüllyedve? ? a ?roskadozva? jelentést nemigen hordozza
? Én voltam lesüllyedve vagy a lelkem? Ez a jelző itt elég homályos, nem érthető németül.
3. ?ganz leise und unerwartet?
A két sornyi két mellékmondat után itt kötelezően (nem fakultatívan!) az állítmánynak KELL következnie ezen harmadik sor elején, semmi ?költői? használat nem engedélyezi, hogy ehelyett a versszak végére kerüljön. Ugyanolyan súlyos hiba, mintha magyarul az szerepelne: el köllök menni.
4. Gott mich zu sich zog.
nyers ford.: magához húzott/vont Isten
Ez azért megint távol van az ?átölelt? jelentéstől.
5. ?sondern mich einfach still und lieb umarmt hat?
nyers ford.: hanem át egyszerűen és halkan ölelt
-A nyers fordítás vissza sem tudja adni azt a szórenddel elkövetett hatalmas visszaélést, ami karóval odaver a német fülnek. A sondern után ebből a tagmondatból nem hagyható el az ?er? (=Gott) alany (hiába lehet magyarul kihagyni), hiszen ki kell fejeződnie, ki ölelt át. Majd ez után kellene a vele egyeztetett ?hat?-nak következnie.
6. ?doch in einer Kriegsnacht?
A ?doch? jelentése lehet: de/azonban (ellentétes kötőszó). Itt azonban visszafelé fordítva csak azt jelentheti: De igen, háborús éjen.
?Hanem?-et így nem jelent(het).
7. ?Und sie wurden blind [vessző]
meine eitlen Augen. Meine Jugend tot,?
Nem elhanyagolható, hogy a német tagmondatokban mindig szerepelnie kell ragozott igei állítmánynak. Ez persze elhagyható ott, ahol a megelőző tagmondaban már szerepelt ugyanaz az állítmány. De itt a ?Meine Jugend tot? állítmánya csak a ?wurden? lehetne. Ez pedig sem főigei jelentésében (válik vmivé) sem folyamatot kifejező szenvedő jelentésben nem szerepelhet itt. Jobb is kihagyva. De akkor mi szerepelhetne itt? Talán az állapotot kifejező szenvedő: ?waren??
8. ?sehe immer in Not.?
nyers ford.: ~ lát mindig bajban/szükségben
A ?sehe? mellé németül kötelezően ki kell tenni, ki lát (az alanyt). Ki van bajban/szükségben? Ady a bajt/szükséget nem írja. Ady szerint viszont: Mindörökre látom. Tóni szerint nem. Ugyanakkor a tot-ra kiválóan rímel a Not. Hát igen.
Mindezekből én csak annyit látok ? és ezen fordító nem csak ennél a versénél-, hogy ezek nem németül vannak. Az általam ismert német nyelvjárások hatását sem látom. Ellenben a ?Gasterbeiter-Deutsch? jegyeit igen. De az nem Deutsch.
Kedves Feri, vártam a válaszodat, de egy embertől vártam, nem egy ?mesterséges intelligenciához? hasonló véleményt. Ezt amit itt leírtál sajnos ez arra utal. Ezek mind egy betanult irodalmi törvé-nyek, alaposan a tárgyhoz kötve és elhiszem neked, hogy mind helyes is, de minden csipetnyi emberi vonásérzés nélkül. Egy a tárgyra összpontosított helyzetjelentés. De én többször is leírtam, én nem a zsűriknek írok, hanem a saját szívükkel és eszükkel gondolkodó embereknek. akik nem tanulták a szépírodalmi törvényeket ,nem a hibakeresésekre figyelnek, hanem egyszerűen élvezni akarják a ver-seket, egyetemi diplomák nélkül is. Én mindig is ?hűfordítónak? neveztem magamat, nem ?műfordí-tónak?.
A következő megjegyzésed a fordításaimra pedig direkt sértő:
Mindezekből én csak annyit látok ? és ezen fordító nem csak ennél a versénél-, hogy ezek nem németül vannak. Az általam ismert német nyelvjárások hatását sem látom. Ellenben a ?Gasterbeiter-Deutsch? jegyeit igen. De az nem Deutsch?üdv Tóni?
Kedves Tóni,
döbbenten állok hozzászólásaid olvasása után.
Feri semmi rosszat nem tett, csak véleményt írt a fordításodról. Mindezt belső levélben küldte el, melyben jelezte, hogy nem akarja nyilvánosság elé tárni, nem akar megbántani. Továbbmegyek: nagyon emberi, hogy nem akart mások előtt kellemetlen helyzetbe hozni.
Te megtetted helyette azzal, hogy bemásoltad a levelét – megjegyzem, ez nem etikus, mert neked szánta, nem a nagyközönségnek.
Meglátásom szerint elemzése korrekt, minden pontra részletesen kitért, indokolta, érvekkel támasztotta alá véleményének legapróbb részletét is.
Egyáltalán nem sértő a zárásban írt összegző kritika, hanem normális hangnemben megfogalmazott, egyértelműsített zárása, az elemzésnek.
Te viszont sértő voltál a válaszodban: “egy embertől vártam, nem egy mesterséges intelligenciához hasonló véleményt”.
Minden tanulás mesterségesen jön létre, nem az anyatejjel szívjuk magunkba, nem levegővétellel vagy cseppfertőzéssel jutunk hozzá, és egyáltalán nem szégyen a tanulás, a megérlelt tudás sem. Ha valaki megosztja másokkal, az nagyon emberi, sőt, követendő példa – minden tekintetben. A diploma sem szégyen, bár nem alapfeltétele a költészet ismeretének (vannak erre is jó példáim).
A szépirodalmi “törvények” rendkívül fontosak. Ha egy verset lefordít valaki, az általad gondolt “hűfordítás” kevés, mert a szerzők szándéka, az eredeti művek valódi mondanivalója, minősége, értéke sérül. Ennek nem örülne egyetlen nagy tiszteletben tartott “holt költő” sem, bár nincs lehetőségük beavatkozni. A kortársak megtehetik.
A stilisztika is nagyon fontos. A magyar nyelvben rengeteg szinonima létezik minden szóra, kifejezésekre is, nem mindegy, melyiket alkalmazzuk, mert nem megfelelő választás esetén “félremegy” a fordítás, és akár paródia is lehet egy szép lírai vagy drámai hangvételű költeményből. Épp a napokban láttam erre példát.
A német nyelvről nem teszek említést, azt megtette Feri.
Zárásként: a “hűfordító” azt jelenti, hogy a fordító azt a tartalmat adja vissza, ami az eredeti versben van, abban a formában, ahogy a szerző megírta.
Más esetben “átköltés”, félreérthető üzenet, sérült irodalmi mű, mely nem a valóságot tükrözi, becsapja és eltereli az olvasókat.
Úgy gondoltam, két minőségemben is szólnom kell itt.
Aktív irodalmárként az őszinte kritika pártján állok, az irodalmi művek védelmét, tiszta és hiteles terjesztését támogatom.
Szerkesztőként már jeleztem, hogy Feri privát levelének nyilvánossá tétele nem etikus, a személyeskedő, sértő megjegyzések pedig nem megengedettek.
Ennek ellenére azt mondom, hogy eme kritika elolvasásával mindenki csak nyerhet, mert tiszta tükröt tart – fordítóknak és bárkinek, aki ír.
A helyedben nem támadnék vagy védekeznék, hanem megköszönném Ferinek, hogy véleményével előbbre lehet jutni.
Pontosítani is fogok, mert valami lényegeset nem másoltál be ide Feri leveléből.
Ezt, ami igazán emberi:
“Aki ennyit ír, és jó szándékú, azt nem kell állandóan bántani. Inkább azt kívánom, hogy továbbra is leld örömödet az irodalomban. Üdvözlettel: Feri”.
Kedves Tóni,
arra kérlek, gondold át, amit itt olvastál!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin én átgondoltam mindent mielőtt leírtam. Nem a stilisztikai ellemzéssel sértet meg, söt még igazat is adtam neki, ami nem tetszet az az átviteli forma volt, és ami igazi sértés vols a “Mindezekből én csak annyit látok ? és ezen fordító nem csak ennél a versénél-, hogy ezek nem németül vannak. Az általam ismert német nyelvjárások hatását sem látom. Ellenben a ?Gasterbeiter-Deutsch? jegyeit igen. De az nem Deutsch….üdv Tóni
Kesves Tóni,
bár előző válaszomban megtettem, most bemásolom külön is az általad nyilvánosságra hozott, fordításodra vonatkozó levél zárását, melyet kihagytál.
“Aki ennyit ír, és jó szándékú, azt nem kell állandóan bántani. Inkább azt kívánom, hogy továbbra is leld örömödet az irodalomban. Üdvözlettel: Feri”.
Szerintem ez mindent elmond a “bántásról”.
Még valami: lehet lovagolni azon az egy német szón. Valóban hiányzik belőle egy betű.
Erre azt mondom, hogy bárcsak ennyi hibája lenne mindenkinek a hozzászólásokban és a feltett írásokban! Bizonyára nem észrevehető, hogy mennyi javítás történik a vezérlőben.
A hsz-eket pedig el kell olvasni. A sajátunkat is.
Ezzel lezártam, nem kívánok itt többet szólni.
Szeretettel: Kankalin
Heuréka! Gyerekek, többet fogok olvasgatni a Napvilágon. Hozzászólásokat!
Azt mondják, a jó pap is holtig tanul… én most ezt az eszmecserét elolvasva, nagyon sokat tanultam. Irodalomból, a német nyelv árnyalataiból… és nem utolsó sorban emberségből.
Köszönet érte.
Vox
Köszönöm Vox, van amikor a sorok között sokkal többet tanul az ember mint a leírt sorokból…üdv Tóni…
Kedves Kankalin!
Elgondolkodtam ma a múltról, arról az időről, amikor visszatértem a Napvilágra és va-lahogy a véletlen odavezetett az akkori első feltett versemre itt a Napvilágon, és elgon-dolkodtam rajtad is, és valahogy nekem úgy tűnik, nem az vagy aki voltál, a könnyű játkos és vidám éneklő Andrea. Ott a visszatértem első verséhez következő hozzászólást írtad:
Horák Andrea Kankalin 2010.11.06. 21:44
Szia Tóni! ?
Örülök, hogy újra velünk vagy, jó kis társaság ez itt! Ráadásul csodás versek születnek, rengeteget lehet tanulni, elmerülni bennük gyönyörűség! ?
Egy idézet:
“Semmit a világon nem vinnénk véghez, ha megvárnánk míg képesek vagyunk olyan jól csinálni, hogy senki ne találhasson benne hibát.”
(John Henry Newman)
Szeretettel: Kankalin
Akkor ezt megfogadtam tanultam, csináltam, írtunk egymásnak, egyetértettünk. Vala-hogy az idővel mindketten megváltoztunk, én mindig félénkebb, te mindig határozot-tabb. Mikor már lassan elértem azt hogy sokon írtak, biztattak, sőt volt akik dicsértek is, köztük te is.
Tudod, ez a módszer visszaemlékeztetett a saját gyerekkoromra amikor oda voltam ad-va egy gazdag rokonhoz a birkákat őrizni. Az egyetlen barátom ott a pulikutyám volt. Mindig, amikor csak lehetett a lábamhoz feküdt. Ezt a gazdag, beképzelt rokon nagyon mérgesítette. Odahívta a kutyát magához, megsimogatta, és amikor a kutya magabiz-tosan elmenőben volt tőle, seggberúgta. Ezt kétszer tette meg vele, többször a kutya nem reagált a hívásra.
Velem Feri is ezt tette meg. Az írása elején meg simogatott:
??Aki ennyit ír, és jó szándékú, azt nem kell állandóan bántani. Inkább azt kívánom,
hogy továbbra is leld örömödet az irodalomban. Üdvözlettel: Feri?
és amikor már a leírtakra gondolva elmenőben voltam, akkor jött a rúgás:
?Mindezekből én csak annyit látok ? és ezen fordító nem csak ennél a versénél-, hogy ezek nem németül vannak. Az általam ismert német nyelvjárások hatását sem látom. Ellenben a ?Gasterbeiter-Deutsch? jegyeit igen. De az nem Deutsch.?
De énvelem csak egyszer tehette meg és remélem, megértetsz engem is?üdv Tóni?
Kedves Tóni,
törölnöm kellene ezt a bejegyzést, mert nem a vers alá való, de nem teszem, nehogy azt gondolja valaki, hogy magamat akarom menteni. Nincs miért.
2010 óta sok víz lefolyt a Dunán, megtanították, hogy belülről is lássam az irodalmat, hogyan tudok hozzátenni. Ezt az utat követem, mindezek mellett igyekszem megtartani az egyensúlyt.
Azt hiszem teljes odaadással vagyok szerkesztője már tíz éve a Napvilágnak, erről se kívánok szólni, én vállaltam, saját szabadidőmben, társadalmi munkában – nem magamért, másokért.
Ahhoz hogy működjön, sok mindenre figyelnem kell, ezt meg is teszem, szabályszerűen járok el mindenben.
Azt mondják, a kritika nem ördögtől való, egyetértek ezzel.
Nem tudok hozzátenni azokhoz a bejegyzésekhez, amiket eddig írtam. Azokban minden benne van, amit az “ügyről” gondolok.
Nem történt semmi, csak kaptál egy kritikát, diszkréten, belső levélként, amit te kitettél a nyilvánosság elé. Erről is elmondtam a véleményemet.
Azt is, hogy nem kívánok többet szólni itt, mégis megteszem.
Arra kérlek, hogy a versek alatt csak a versekről legyen szó, ami belső levélbe kívánkozik, az kerüljön oda! A következő hasonló bejegyzést törölnöm kell.
Hogy változtam? Igen, mindenki változik, a világ halad, mi fejlődünk, legalábbis érdemes.
Leginkább abban változtam, hogy – az idő múlásával – még komolyabban veszem az irodalmat.
Szeretettel: Kankalin