William Shakespeare:
CXXXV. SZONETT
Másé a vágy, tiéd az akarás
És az vili, hogy neked túl sok jutott.
Ha engem is megkapnál, a hatás
Tán jelentene már túl nagy falatot?
De már oly sokan megkaptak téged,
Így igazságos semmiképp nem volna,
Ha én lennék, kit tüzed nem éget,
És ha meg engem ajkad nem csókolna.
Tenger felett is van esőhullás,
Ám a fölösleges ki mégsem csordul.
Nekem rajtad kívül nem lenne más,
Kérlek, gondold meg és ne küldj el zordul!
Remélem, mit mondtam, eléggé vili,
Mert megölne, ha nem lehetnék Willyd.
(Jónai Zs. Balázs fordítása)
William Shakespeare:
SONNET CXXXV
Whoever hath her wish, thou hast thy ’Will,’
And ’Will’ to boot, and ’Will’ in overplus;
More than enough am I that vex thee still,
To thy sweet will making addition thus.
Wilt thou, whose will is large and spacious,
Not once vouchsafe to hide my will in thine?
Shall will in others seem right gracious,
And in my will no fair acceptance shine?
The sea all water, yet receives rain still
And in abundance addeth to his store;
So thou, being rich in ’Will,’ add to thy ’Will’
One will of mine, to make thy large ’Will’ more.
Let no unkind, no fair beseechers kill;
Think all but one, and me in that one ’Will.’
3 hozzászólás
Nagyon szeretem az angol stílust, és különösen nagyon tetszik nekem az, hogy a fordításodban (is) megjelenik az a rájuk jellemző elegáns szellemesség 🙂
Örülök, hogy olvashatom a műveidet! 🙂
Jajjaj…
Nem tudom, szabad-e ilyet.
Imádom a szonetteket. Vívódom egy ideje, hogy ide merjem-é írni a gondolatokat, de megteszem, mert hátha nem bántódsz meg rajtuk.
Angolul nem tudok, ám "magyar versül" talán igen.
Szép ez, tényleg, csak…szóval, a ragrímek mindig rontanak a színvonalon.
Bárhogyan nézzük, a szonett valahol egy rímes játéka az érzelmek kifejezésének.
S ha ezt vesszük alapul, akkor Szabó Lőrincet és Keszthelyi Zoltánt meg tudom érteni, amiért Shakespeare-szonetteket fordítottak.
Téged is meg tudlak érteni, de véleményem szerint ezek még csiszolandósak.
A Lolita-vers viszont jó lett.
Üdvözlettel és jóakaratúlag: Andrea
Köszönöm, hogy elolvastad, és igen, Szabó Lőrinc fordításának szépségével nehéz lenne vetekedni, az ok, amiért lefordítottam, hogy eszembe jutott a Vili-vili szójáték, a Szabó Lőrinc-féle villi azért jelentősen változtat a szöveg értelmén.