Tavaszi víz facsaró árján
Dermesztő veszélyt látván
Vonító kutyák a láncon
Feszítő munkák a gáton
Ár, visz a víz eleje
Az élet kezdete és jele
Iszapos, poshadt zagyvalék
Sárosan mocskos szürkeség
Nehéz a vízen a homokzsák
Segítnek gyerekek, nagytaták
Áznak a háznak falai
Hatalmas víznek a szavai
Épít és rombol
Éltet és megöl
Hömpölygő vizetek, hol rejlik erőitek?
Nincs nektek szemérnyi szívetek?
4 hozzászólás
Kedves Szejke,tetszik a versed,sajnos ,kár,hogy minden sora ilyen fájdalmas dolog sok ember számára,megint jön a nyár és megint érkeznek az árvizek,remélem nem lesz olyan ez az év,mint a tavalyi.Baráti üdvözlettel:Székelyke.
Kedves szekelyke. köszönöm , hogy olvastad a versem, hát igen a fő elemek közt nagy úr a víz, reményeket fűzünk hozza hát ha kegyes lesz hozzánk.
Kedves Szejke!
Én gyakran láttam árvizet, és éppen ilyen, ahogyan megírtad. Annyira tetszett a "nagytaták" említése, gyermekkoromban hallottam utoljára talán. Örülök, hogy emlékeztettél erre is. 🙂 Nekem is volt nagytatám. :))))
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves pipacs!
Annyi sok szép magyar szavat nem használnak ma a magyarul beszélők, nem hogy a réges -régen múltakat de még az alig múltiakat sem. Köszönöm ,hogy hozzá szóltál a versemhez.