a jóéjtpuszi gépelése közben aludtam el
azt hittem, ma nem fog fázni a kezem
megérintettem vele az életet.
a járdán cukormentes energiaitalba léptem
üres cigis dobozok módjára hevert a Hold
hazafele görgettem a telefonon a képeket
a villamos hirtelen olyat fékezett
hogy messzire gurult tőlem az énem
azt hittem, egy életre végem.
online kiöntött kávé meg kitekert lét
felmosórongy, domestos ez épp elég
egy tiszta lelkiismerethez
rosé-színű naplementék fáztak velem
mondd, mikor tanulod meg végre a nevem?
hogyan lett egy évnyi lejárt bérlet
a tömbösített élet?
a könyvtárba megyek.
ez is megvolt, ez is megvolt, ez is
megvolt-e a létem, mikor a szemedbe néztem?
hazafele idézőjelbe tettem a szívverésem
átlapoztam a Duna felett néhány évet
elmondhatnám egy tweetben, az életem
de neked egy versben sem teszem.
5 hozzászólás
Modern hangvétel, érdekes megfogalmazásban, tetszett.
Selanne
Igen!
Annyira a te hangod, és mégis olyan érzésem van, hogy több ember szemszögéből érzékeled a világot.
Jó olvasni téged!
Nagyon szépen köszönöm mind a kettőtöknek!
Eferesz, neked különösen a sok olvasást!:)
Micsoda gondolatok… 🙂 Volt, amikor felnevettem olvasás közben, mert annyira tetszett a szavak kombinációja, és volt, amikor elgondolkodtam… Igazi, kortárs vers, egyéni stílus, érdekes és figyelemfelkeltő kifejezésmód… én ilyennek láttam 🙂 Nagyon tetszik! Írj sokat, mert számomra tényleg nagyon érdekes, egyéni, új szín; szeretem olvasni!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Örülök, hogy idetévedtél, és hogy tetszett a versem 🙂
Hasonló stílusban sokat írok, úgyhogy örömmel veszem, ha még fogsz olvasni
Üdv,
Dorka