Az idő, hidd el, szeret!
Éveket, napokat, perceket
ad csak úgy. Nem nézi, Te mit adsz neki.
Nem nyaggat, s nem kérdezi,
mit teszel vele, mik a terveid?
Észrevétlen formál, csendben alakít,
de, nem kér számon soha, nem mondja:” Tartozol!”,
ha épp pihensz kicsit, vagy elgondolkozol,
netán elmélázol és kifolyik kezed közül…
Csak úgy van Veled, s mindennek örül,
mit segítségével valóra váltasz.
Ha kérded néha, ritkán egy röpke válasz
postaládád sötétjében lapul.
De az idő többnyire szótlanul
halad melletted, Veled,
még sok – sok éven át…hisz szeret!
12 hozzászólás
Hú, de jó eszmefuttatás!
Szia szusi!
Köszönöm szépen a hozzászólásod! 🙂
Üdv: Gy.
Szia !
Tetszik, ahogy az idő múlásáról írsz. Remekül végigvitt gondolat.
Szeretettel jártam itt : Zsu
Kedves Gyömbér!
´Elmélkedésed´nagyon jó!
Akinek írtad,biztos nagyon fogja értékelni,
de mindenki más is!
Szeretettel gratulálok:sailor
Kedves Gyömbér!
Végre!
Olyan rég olvastam tőled.
Nagyon jó vers, bár én nem tudom, hogy az idő szeret e. Mindig, mikor valami jó, és szép, akkor tűnik a leg kevesebbnek, mikor valami rossz, és várom, hogy vége legyen, akkor tűnik a leghosszabbnak.
De a vers csodálatos.
Örültem neked.
Üdv: harcsa
Kedves Gyömbér!
Hú, de érdekes, ahogyan megszmélyesíted az időt: szeret, kédez, alakít, örül, lapul és szeret…
remek, ahogyan összehoztad, nagyon tetszik nekem is.
Szeretettel: Kata
Honnan és hová, meddig és hogyan…? És persze az örök kérdés: miért? Soraid picit filozofikus hangulatot árasztanak. Kérdés: vajon van időnk az időre…?
grat
leslie
Szia Gyömbér! 🙂
Muszáj hinnem ebben… mármint az időben. Bár nem nekem szántad, mégis megfogott. Mivel ismerem eddigi írásaid, arra ösztönözlek, hogy a betűformák és a sorközök maradjanak régiek, mert úgy jobban átjönnek. Tudom, egy nagyon kedves ismerősödnek szántad, de idecsöppentem…
Nehéz volt olvasni és megélni ezt a betűtípust és a tartalmat együtt. Ennek ellenére a végére jártam, a véleményem ugyanaz: költő vagy, méghozzá a javából! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Akár Neked is szánhattam volna! 🙂 Mint ahogy szánom is, és mindenkinek, aki úgy érzi, hogy neki szól.
Köszönöm szépen soraid.
Szeretettel üdvözöllek: Gyömbér
azt hiszem, ilyen az idő.
Arra jutottam, hogy az efféle idő olyan, mint a szerelem.
Kösz az olvasást! 🙂
Gy.
…de régen jártam erre… lesz mit pótolnom, úgy látom.
Remek, ahogyan gördül ez a féloldalas dialógus, tetszik ahogyan elmagyarázod, miért is szép. Vitt, sodort.
aLéb