Csak én lennék a nagy, valódi látnok?
Kürtöm ma tört ütemben jelzi: álnok,
keserves, fekete világ határol.
S a lángok útja tárul fel. Hibáktól
szenved e faj. Van gond, de hogyha vártok,
minden perc-napra juthat egy zsarátnok.
Támadhat sok bíbor-köd-ékes látvány,
most tűztörést idézünk. Tüzes bálványt.
3 hozzászólás
Még nem fejtettem meg…
Szia dodesz! 🙂
Nem hagyott nyugodni ez a vers, és mivel jó rejtvény, kattogtam rajta, elég sokat.
Az zavart meg, hogy az eddigi átírásoknál a teljes mű magánhangzóit felhasználtad, míg itt csak az első szakasz köszön vissza. Azért megfejtettem:
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
Van még ilyened? 🙂
Ügyes vagy, azt meg kell hagyni! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Igazad van, bocs! Meg kellett volna jegyezni, hogy "részlet"!
De így még nagyobb gratulát érdemelsz! 🙂
Szeretettel: dodesz