Mint gyönyör, tovaillan a tavasz !
Lélek emelő pillanat.
Magátkellető a táj ,a madár s az ember,
mint lány ajkán a csók, ki szólni nem mer,
minden olyan mint egy csóklehellet,
szorítsd, vedd észre és ne engedd el.
Édes mámor, mindenfelé nézzél százszor,
ébren és álmaidban is ossza csókját,
te vagy a temploma, érted mond imát.
Te mondd magadban, most átölellek,
két szememmel vidítalak nem engedlek,
Köszönhetem neked a tavaszi olvadást,
levegő ölében a rezzenő föld illatát !
Mondhatja ezt minden szegény vagy gazdag ember
ezt a csodát a föld ajándékát,
nem veheti el senkitől senki sem.
Fehérvári Zsófia verse
8 hozzászólás
Kedves Zsófi!
Megérintett versed könnyedsége, szépsége!
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm szépen véleményed. Örülök, hogy tetszett a versem.
Szeretettel, Zsófi
Gyönyörű tavaszköszöntő vers, csodás zsongás kedves Zsófi !
Köszönetem érte.
Szeretettel: Zsu
Köszönöm szépen, Zsu. Remélem sokáig örülhetünk neki.
Szeretettel, Zsófi
" Magátkellető a táj ,a madár s az ember,
mint lány ajkán a csók, ki szólni nem mer, "
ez tetszett!
üdv: grey
Köszönöm grey !
Kedves Zsófi!
Tavasz a természetben, tavasz a szívekben, tavasz a versedben. Bizony a természet két kézzel osztja ajándékait az embernek.
Nagyon szépen összehoztad a tavaszt kívül, belül a versedben.
Judit
Kedves Judit !
Szépen összehoztam a tavaszt kívül, belül, írod hozzászólásodban . Nem éreztem még ilyen gyönyörűséget még mielőtt ezt a verset leírtam. Ezek nem szavak egymásutáni sorrendje, hanem érzések írásban kifejezve. Amikor lehajoltam a földből éppen csak kibújó tulipánok,leveleit, már éreztem az ibolya illatát, amikor megmozdítottam az epreim földjét, a föld illatozni kezdett az orrom alá, édes kesernyés illatot árasztva. Benne tömörült az őseim izzadsága, anyám öröme, fáradsága, apám szomorúsága, hogy nem tudott segíteni az anyámnak azt megművelni. Én mély tiszteletet adok a földnek, mert sok éhes családnak nyújtott élelmet. Ez az az ajándék amit nem vehet el senkitől senki sem.
Köszönöm hozzászólásod. Szeretettel, Zsófi.