Számtalan szám kavarog bennem,
számos alakba rendezetten.
Papírom így nem lesz számtalan,
mire leírom őket, és végül számolatlan
hevernek körülöttem, s mire leírom őket
leszáll az este, és kedvesem gépe
és leszáll az álom két szememre.
Szemtelenül elalszom.
Kedvesem így lett kedvetlen, majd egykedvű
s mire megjött, gondolatban elhagyott engem.
Nem kedvtelésből, nem számításból,
csak már elege lett belőlem.
Így reggelre számításaim hevertek mellettem.
Mostantól párosból páratlan lettem…
Hiába próbáltam mindent közös nevezőre hozni
Csak az élmény emléke közös…
– pedig sokszor többszörös…-
Eh! Kedvesem osztott, szorzott
és kivonta az életemből magát,
én meg egy egész délelőttöt töprengtem át:
Mekkora volt ennek a valószínűsége…?
3 hozzászólás
Matematikus szóviccek helyes kis formába öntve! 😀 Aranyos, a Doug című rajzfilm monológjaira hasonlít. 🙂
Hát ez nagyon aranyos, ahogy játszol a matematika fogalmaival! Tetszett.
Kedves Gabi!
Te aztán alaposan összeboronáltad szerelmet a matematikával.
Rendkívüli gondolatok, nagy élvezettel olvastam.
Szeretettel:
Finta Kata