elkaptak megint
kinyitották hátamat
gerincem mentén
tűszúrással roncsoltak
gyomorsavam
kicsírázott
alantas hangon
nyöszörgött
bennem az élet
aztán jobb lett
kinyíltak hajamban
a virágok
giga lepkék
emeltek
mozaik lelkem
potyogott a földre
darabonként
9 hozzászólás
Szegény. Remélem már jobban vagy.
Üdvözlet: Attila
Semmi baj. Köszönöm.
Semmi baj! ❤
Kedves Edit !
Nayon kemény, a stílus lebilkincselő.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Köszönöm Zsu!
❤
Tetszik. Üdv: Kati
Szia Kati! Neked tetszett és ez sokat jelent nekem. Odaát nem tetszett a bírálónak. Ez van. 🤗 ❤❤❤
Szia Edit!
Ütős vers. Szerintem, több van benne, mint első olvasásra tűnik.
Tetszik a képi világod!
Szeretettel,
Janó
Egy történet található benne Janó! Köszönöm, jól láttad.