Hat haiku
I.
Dermedt hidegben,
Istentől messze, távol…
Síri csend honol…
II.
Most még csend van épp,
nem tudni, mikor szűnik.
Jóleső csend van…
III.
Kivillanó fok…
szerelmes lebegéssel
látom a hegyet…
IV.
Haragos tenger
hányja-veti vitorlás
hajómat szirtnek…
V.
Halott vágyakkal
szerelem-tengereken
hánykolódom én…
VI.
Szél rohan kívül,
s két szót suttog fülembe
lágy fuvallattal…
4 hozzászólás
Szia Joxemi!
Ezt érdemes volt elovasni, tetszett! Lehetett volna egy 7. is, amiben elárulod mi az a két szó. 🙂
Üdv.: Hópihe!
Szia Jox!
Nem nagyon vagyok otthon haikukban, de ezt még én is értem. (Azt hiszem.) Csatlakozom az előttem szólóhoz, bár gondolom szándékosan hagytad nyitva a kérdést. Nekem úgy tűnik, az a két szó pesszimista, hiába jön lágy fuvallattal, mert a végén zaklatottságot fejez ki nekem. Vagy tévedek?
Tetszett, bár tényleg nem vagyok szakértő.
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Az első tetszett a legjobban és az ötödik. De a maga módján mind tetszett.
Persze így egészben a legjobb.
Sára
Nagyon tetszenek. A szerelem-tenger túl sok írásban szerepel már, én cserélném, persze fogalmam sincs mire.