Ülök a játszótéren, emlékek rohannak felém,
egy kislány szaladt arra éppen,
a Nap sugara megcsillant huncut szemén.
Nemrég még itt játszott velem,
hintázott, labdázott nevetve,
még szőke hajába belekapott a nyári szél.
Csak hatéves volt,
éppen, hogy elkezdődött az élete,
és lásd a sors mily kegyetlen,
kicsi testét gyilkos kór támadta meg.
Izmai lassan elsorvadtak,
többé már nem játszik velem,
az orvosok azt mondták, menthetetlen.
Csak feküdt, babáját magához ölelte,
a huncut fény még ott ragyogott szemén,
elmosolyodott, ha anyja jött felé,
és vigasztalon mondta: ne sírj anya.
Ha majd fenn leszek az égben, angyalok között,
ott játszhatok? szaladhatok? labdázhatok?
Ha majd nagy angyal leszek
visszajöhetek hozzátok?
De egy nap kis szíve megállt,
lelke a mennybe szállt,
babája lassan a földrehullva
még egyszer felsírt halkan.
Huncut szemében már nem lángol fény,
kialudt a kis mácses,
elment és angyallá változott.
Fent játszik már az égi játszótéren.
28 hozzászólás
Kedves Szhemi!
Nincs annál szomorúbb, mikor egy kisgyermek szervezetét megtámadja a halálos betegség. Versedben érezhető az őszinte részvétel és sugárzik belőle a szeretet. szépen megírtad. Kívánom ne legyenek ilyen szörnyű élményeid!
Barátsággal Panka!
Kedves Szhemi!
Szívet marcangoló ez a fájdalom, mi a versedből kiárad. Nagyon szépen megírtad a kicsitől való elválást. Ő valóban már fenn jatszahat az égi játszótéren, s ha le-le néz onnan a Földre, bizonyára elmosolyodik.
Gratulálok, mert nagyon szép!
üdv.:
hamupipő
Kedves Panka, hál istennek ez nem a családomban történt. A tévében láttam egy riporfilmet, nagyon szomorú történet volt. Sajnos egyre több hasonló esetröl lehet hallani. Köszönöm, hogy olvastad a verset.
Nagyon szomorú történet, nem is tudtam könnyek nélkül végignézni. Meg nagyon mérges is voltam, mert a szülök az álamtol nem kaptak segítséget és mire összegyüjtötték a pénzt már késő volt. A szülök egyébként a pénzt felajánlották egy másik beteg kigyerek gyógyitására. Köszönöm, hogy olvastad a verset kedves Hamupipő
Bocsi, államtól, kisgyerek.
A hideg futkosott rajtam, ahogy olvatam a versed. Megrázó és megindító. Nagyon sok különböző érzés bolyong bennem, szó szerint felzaklatott a vers… Nagyon jól megírtad, gratulálok! Andika
Kedves Andika, hidd el engem is felzaklatott a kislány sorsa és a tehetetlen düh, hogy akinek segíteni kellene pont az nem segített. Nagyon örülök, hogy olvastad a verset.
Kedves szhemi!
Megríkató élettörténetre emlékszel. Hidd el, Őneki jó, mert szeretik, többek között Te is.
Egy apró észrevétel: a msodik sorban a kislányból hiányzik egy "s" betű.
ali baba
Szia!
Fantasztikusan szép verset írtál. Szomorú és megható, az utolsó versszak különösen szívszorító.
Szeretettel: Rozália
Kedves Ali baba, köszönöm az észrevételt, javítom. Köszönöm, hogy olvastad a verset.
Kedves Rozália, tudom, hogy szomorú és az a baj, hogy vannak ilyen esetek. Köszönöm, hogy olvastad a verset.
Nagyon szomorú a történeted szhemi, de ezt is meg kell írni, igazad van.
Üdv.: András
Igen, a szomorú dolgokról is írni kell. Köszönöm kedves András, hogy olvastad a verset.
Szomorú, szívszorító vers.
Gratulálok:)
Sajnos ilyen verset is kell írni, de bár ne lennének ilyen dolgok és csak a jórol, a boldogságrol írhatnánk. Köszönöm, hogy olvastad a verset.
Kedves Szhemi!
Igen megható a történet, bárkinek a kicsi lányáról legyen is szó. Remekül beleélted magad a szülők helyébe, vajon ők mit érezhettek, amikor csöpp gyermekük elment? Hiszen még alig élt… Csodásan megírtad, köszönöm, hogy olvashattalak:)
Üdv: Borostyán
Én köszönöm kedves Borostyán, hogy olvastad. Mindig örülök neked, köszönöm.
Üdv: József
Kedes Szhemi
Rettenetes amit átéltem mikor a versed olvastam, hisz én is anya vagyok.Hatalmas fájdalom az, ha egy szülő túlélve a gyermekét látja azt elmenni.Én tán meg is bolondulnék.Sajnos a mai világban egyre több az ilyen, eset.És még mondják a pénz nem boldogit.Én azért szerettem volna látni annak két megtört szülőnek a boldog arcát, amikor tán olyan jött segítséggel ki megtehette volna megmenthették volna azt a csepp kislányt.Mélyen átéreztem a fájdalmukat, és tán a ,,nagy "emberek, kiknek hatalmi harcát nézzük a mélyen tisztelt médiában, is ülhetnének néha tv elé.Akkor tán a pénz is összejött volna.
Szeretettel:Kriszti
Kedves Kriszti, köszönöm, hogy olvastad a verset. Igazad van, én is így gondolom.
Üdv: József
Milyen fura nem, hogy mindenki oly nagyon retteg a haláltól? Az egész világ egy hatalmas danse macabre (nem a műfaj), csupán egyetlen lép át és túl rajta. Egyetlen, pont az, aki halni készül. Ezt mondja: "ne sírj anya!" A játékra gondol, az angyalokra, az utazásra és a visszatérésre. példát vehetne tőle az emberiség. Egy aprócska, pici kislány legyőzte a halált!
Nagyon szép vers, és bocsánat az eddigiektől elütő gondolatokért!
Kedves Davey, köszönöm, hogy olvastad a verset és örülök, hogy tetszett.
Sírva olvastam el a vers végét. Két egészséges, immár felnőtt gyerek anyukájaként nagyon megrázott. Gyönyörű.
Köszönöm kedves Zsuzsi, örülök, hogy olvastad a verset. A könnyek pedig számomra azt jelzik, hogy egy tisztaszívű ember vagy és kérlek maradj is ilyen.
Üdv: József
konyek jotek ki nagyon szep vers udv eszter
Köszönöm kedves Eszter, örülök, hogy olvastad a verset.
Üdv: József
Sokat ültem a játszótéren, csak én reszkettem, és ugráltam fel, ha a Fiam a mászókán épp "egyensúlyozott"… Mindenki más nyugodtan olvasgatott…
De szép idők voltak..
Már régóta egyedül nevelem Őt, hát nem könnyű egy 17 éves "kisnagyfiúval"..
Rengetegszer eszembe jutott, csak egészséges legyen, az a legfontosabb!
Megrendített a versed, talán ezért is, mert Ők a legfontosabbak, és a legártatlanabbak.
Nem érdemlik a betegséget, a bajt, a bánatot, Nekik készülni kell az "Élet"-re, és nagyon tud fájni, ha valaki otthon írja a leckét…
Szvszorítót írtál, látszik lelked nagysága.
Gratulálok Kedves szhemi!
d.p.
Ha későn is kezdted, szépen írsz. A szomorról szépet. Üdv., Manka.
Köszönöm kedves Manka.
Örülök, hogy itt jártál.
Üdv: József