Jégvirágos ablak, zúzmarás ág,
holdfényes éjszakákon vártam rád,
elkésett a Tavasz akár csak te,
Március derekán fagytam én le.
Rám hullott már a hajnali harmat,
mégsem jutott nékem belőled gyarmat,
hiába vártam érted hajnalig,
zúzmara nőtt ajkamtól, államig.
Az ég közepén tátongott a Nap,
mire bakancsom jégből kiolvadt,
nehezen vittek lábaim haza,
nekem kellett internetes kasa!
1 hozzászólás
Gratulalok a versedhez.