Egyszer rémálmodtam én,
elszaladt velem a mén…
olyan levél érkezett,
nem volt benne ékezet.
Az a
laza…
Elfognak és felkötnek,
ha esszét írok önnek…
Az írásom elárul…
csak ne bántson tanár úr!
Legyen
kegyes!
Soha hármas nem leszek,
leköpnek a noteszek.
Oh nyelvtani törvények…
elvisznek az űrlények.
A jog
sajog…
8 hozzászólás
Szia Pityú!
Ez tök jó lett. Bár magában az írásodban nem találtam bűncselekményt, és ne is kövess el ilyenek! :)) Kicsit József Attilás a versszakok vége, de az sem baj, mert a mestereket követni erény.
Tetszett ez a ritmusos, finom humorral átitatott versed.
Üdv
Zoli
Szia Zoli!
Köszönöm ,hogy olvastál! Örülök hogy tetszik!
(Igen nem véletlen a párhuzam…gyárilag hosszabbat akartam írni és lett volna funkciója annak hogy a Születésnapomra című versre hasonlít… még van egy sor amit szó szerint József Attilától "loptam".)
Üdv: Pityu
Kedves Pityu!
Tetszik a rövid kis versikéd. Gratulálok hozzá. Azért (mint alább írtad) lopni nem szabad, legfeljebb híres íróktól is, de csak idézőjelben, névvel felszerelve!
Sok szép verset írjál, szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm ,hogy olvastál és a jó kívánságot is!
A szerzői jogok 70 évig élnek az adott költő/író halála után. Ez József Attila esetében lejárt… ezért tettem idézőjelbe a "lopás"-t. A forma átvétele pedig nem egyedi dolog neve is van parafrázis.
Szeretettel: Pityu
Kedves Pityu!
Már hiányoztak a verseid, jó, hogy újra írtál.
Nagyon tetszik ez a kedves, játékos vers.
Szeretettel:
Anck-Su-Namun
Kedves Anck-Su-Namun!
Köszönöm , én is örülök hogy újra látlak!!
Merre voltál? 🙂
Szeretettel: Pityu
Picit elfáradtam, "fel kellett állni". Most már hagyom, hogy újra elbűvöljenek a versek. 🙂 Remélem írsz még! 🙂
Örülök ,hogy sikerült felállni 🙂
Ha van időm igen…