Te verset írsz,
Én olvasom.
Te dalt dúdolsz,
Én ámulva hallgatom.
Te érkezel
Azzal a vonattal pontosan.
Én várlak,
Én nem hiszek szememnek,
Hogy jöttöd bámulom.
Aztán remegve, féltve,
Vigyázón, vágyón, gondosan
Felöltöztetlek, felékszerezlek…
7 hozzászólás
Meghatóan szép, egyedi verset hoztál kedves Túlparti!
Szeretettel gratulálok: Ica ( o
Szia Frigyes!
Úgy van, ahogy írod.
…és ha legalább egyszer "felöltöztetik" az ember mielőtt elmegy, akkor már nem jött hiába…
Zsó
nem jöttél hiába!
Nagyon szép öltözetbe bujtatott írás!
Grastulálok!
Üd:sailor
Egyszerű, szép, tiszta vers.
Gratulálok. Ágnes
Letisztult, nagyon egyszerű, mégis minden benne van….sőt ha bárki akarja, mindent továbbvihet, továbbgondolhat.
Szeretettel: Zsu
szia mindenki!
elnézést, hogy egyszerre válaszolok nektek.
és szia Zsó!
köszönöm, hogy olvastatok!
csak az a gáz, hogy az ékszerek
elszégyellték maguk, gondolták, nem méltók Őhozzá!
tiltakoztak, így, nagyon nehéz volt ez az egész.
túlparti