Száll, röpül a papírsárkány.
Vajon hova ér, mi vár rá?
Szárnyán röpül a fiú álma,
szabadság iránti vágya.
Szaladnak mind a ketten
lenn a földön, fellegekben.
Szárnya csillan, egyre feljebb.
Viszi a szél sebesebben.
Sebes szélben lenge álom.
Egyenes út biztos lábon,
nyitott szemmel messzeségbe,
feltekint a kéklő égre.
Egybeolvad, mi elmúlás,
festői táj, harangzúgás,
a virágok üzenete,
elnyeli az egek kékje.
2 hozzászólás
Szépre írtad ezt a kedves gyerekverset, remek ritmusban száll a papírsárkány.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm szépen drága Ica , a nyár az oka 🙂 , Szeretettel, Zsófi