Szavakkal festek,
Ecsettel nem tudok,
Így rajzolom le nektek
A gondolatot.
Sorokba szedve pingálom
A tájat, a levelet.
Színes rímbe fogom,
A madár éneket.
Szóba szerkesztem,
Mint mérnök az épületet.
Anyaggá formálom,
Elmúló perceket.
Nincs, mit meg ne festenék,
Kék színű szavakkal.
Beszéddé lesz az ég,
Hangzó vásznaimmal.
Vagy versképem,
Megmarad csendesen,
Nyomot hagyhatok idelenn,
Ezért van életem.
12 hozzászólás
Kedves Mihály!
Igazán szép képek jöttek ki…
HA NEM IS ECYETTEL!
Gratulálok:sailor
Elnézést
…ha nem is ecsettel festettek
…akartam
Kedves sailor!
Örülök, hogy tetszett az alkotásom, és, hogy megtiszteltél pár sorral.
Köszönöm, hogy olvastál: Szalai Mihály
Kedves Mihály!
Csodálom a festőket. Ha az írás is úgy van megfestve, gyönyörködteti az olvasót.
Szépen megfestetted azt a versed is.
Szeretettel gratulálok: Ica
De még milyen szépen lehet festeni a szavakkal.Gondolj csak Radnótira vagy József Attilára. A láthatatlan is látható lehet.Megszűnhet idő és tér megelevenedhet a természet maga.
Még egy előnye is van.. nem kell ecsetet mosni.
Szeretettel Ágnes
Kedves Mihály!
A jó költő/író, akárcsak a jó festő, jó megfigyelő. Ahogyan a festő a vonalaival megrajzolja a megfigyelt dolgokat, és az azokkal kapcsolatos érzelmeit, a jó költő is ezt teszi, csak szavakkal.
Szavakkal bántani, szavakkal dobálózni, szavakkal izgatni, szavakkal támadni is lehet, sőt szavak mögé el lehet rejteni a gondolatot. Nagy a szavak hatalma!
Judit
Igen nekem is ez a célom a költészettel szavakkal megrajzolni a látható, és a láthatatlan világot. A költő még a láthatatlant is meg tudja festeni, az érzéseket, a buzdításokat, míg a festő csak korlátozottan tud átmenni a láthatóság másik oldalára, jobban anyaghoz kötött. A szavak erejével meg kell tanulni bánni, ami nagyon nehéz, sok odafigyelést igényel. Illetve meg kell tanulni, hogy szavainknak súlya legyen.
Szalai Mihály
Szia!
Nagyon tetszett a versed! Különösképpen az első négy versszak. A. Baricco Mr. Gwyn c. regényét juttatta eszembe. Nem tudom, hogy olvastad-e? Ha nem, akkor szeretettel ajánlom, biztosan tetszeni fog!
Grat: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Örülök, hogy tetszett a versem. Az első négy versszak egy kicsit más, mint az ötödik. Az utolsó versszakban csak lecsengetem a verset, míg az eleje energikusabb, lehet azért tetszett jobban neked az eleje. Köszönöm, hogy olvastál. A könyvre egyszer majd megpróbálok időt szakítani.
Üdv.: Szalai Mihály
Kedves Mihály!
Örülök, hogy az oldalon aktív vagy!
Lenne pár megjegyzésem a munkádhoz: a központozással, helyesírással és az (alany-állítmány) egyeztetéssel nem mindenhol értek egyet Veled…
1. versszak szerintem):
Szavakkal festek,
Ecsettel nem tudok;
Így rajzolom le nektek
A gondolatot.
Sok a vessző benne – vagy ponttal, vagy pontosvesszővel kéne lezárni a második sort.
2. versszak (szerintem):
Sorokba szedve pingálom
A tájat, a levelet.
Színes rímbe fogom
A madáréneket.
A harmadik sor végére nem kell vessző, a "madárének" egy szó.
3. versszak (szerintem)
Szóba szerkesztem,
Mint mérnök az épületet.
Anyaggá formálok
Elmúló perceket.
vagy
Szóba szerkesztem,
Mint mérnök az épületet.
Anyaggá formálom
Az elmúló perceket.
Ami biztos, hogy a harmadik sor végére nem kell vessző, a folytatásban két egyeztetett alakot látsz. Az "anyaggá formálom elmúló perceket" magyartalan – az első fele határozott dologra mutat rá, a második határozatlanra…
A 4. versszaknál az 1. és 3. sor végére fölösleges a vessző.
Az 5. versszaknál is sok a vessző… ajánlatom:
Vagy versképem
Megmarad csendesen.
(Nyomot hagyhatok idelenn)
Ezért van életem.
Persze nem kell elfogadnod, amit írtam, de a költészet is olyan, mint a festészet… ha nem gyakorlod, és nem figyelsz a részletekre, akkor a képeid nem adják át azt, amire vállalkoztál. A közönséget zavarni fogja a durva ecsetvonás.
Ami nagyon tetszett: a 4. versszak nagyon erős, önmagában is megálló "kép"!
Köszönöm az élményt! További jó festegetést!
medve
Kevdes medve!
Köszönöm, hogy olvastál, és ilyen mélység kritikát fűztél versemhez. A központozással mindig is gondjaim voltak, és sajnos a helyesírással is voltak gondjaim, Javításaiddal egyet értek. A harmadik versszakból kiszedtem egy határozott névelőt a ritmus kedvéért, de az ige ragozását elfejeltettem hozzá igazítani. Örülök, hogy van, ami tetszett a versben, igyekszem továbbra is írogatni, "festegetni", és fejlődni ezekben.
Szalai Mihály