Tarkába öltöztek a falombok:
Sárga, vörös, barna a ruhájuk,
Még nem tudják, pusztulás vár rájuk,
Jönnek az őszi, zúzmarás napok.
Ágak között kószál a hideg szél,
Szikrázó jégkristályt fúj a fákra,
Majd siet tova, nem is néz hátra,
Zörögve hull a tépett, holt levél.
Porrá zúzza őket a bakancsom,
Füttyent a szél, fázósan hallgatom,
Hajam megcibálja, játékosan.
Melegre vágyom, egy ölelésre,
Nem fagyos és fákat tépő szélre,
Én didergek, neki jó kedve van.
2 hozzászólás
Nagyon szépen sikrült lefestened
´az öszi zúzmarás´napokat!
…és sajét érzéseid:
´Én didergek,neki jó kedve van
Gratulálok:sailor
Köszönöm szépen.
A napsütéses őszt szeretem, de "dideregni" nyáron is tudok.
Jól érzed, ez több, mint tájleírás.
Üdvözöllek: Erzsi