akkor is ha
halálos a csókod
ha halálos a csókom
mert emberek vagyunk
s tavasz közelít
ablakom előtt
vadmeggyfám
zöldül
rügyeiből
indul a levél
de
vad vírus akar kiirtani
és én halálos csókod
mégis várom
mégis enyém vagy
akkor is ha halni kell
százezer átvirrasztott
éjszakámon
nem marad más
csak te akire vágyom
5 hozzászólás
Kedves István!
Sokunkat elkap a vírus, és most nem magára a betegségre gondolok. A lelkünket, a kiírni vágyást, szinte ingerel, mert ránk ült és nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Gondolatok érzések, érzelmek kavarognak. Ebből adtál nekünk egy szeletnyit. Őszinte, érzelmes sorok. Remélem akinek szól eljut majd hozzá! Biztosan boldoggá teszi őt a versed.
Üdv
Zoli
Kösz kedves Zoli !
Örökké lesz nyár és szerelem…
De csak csínján azzal a hevülettel!
Kedves István!
Tetszett nagyon!
"az ölelésedre vágyom
akkor is ha
halálos a csókod"
Gratulálok:sailor
Úgy van, kedves István!
Az életet nem szabad feladni!
Szeretettel:
Ildikó
u.i. Találkoztam veled egy régi versem alatt, gondoltam megnézem, mit szólsz vírusügyben?