Állatkerti séta során
tanakodott Zebra Zoltán:
Hány a csíkom, nem is tudom
törzsemen és lábaimon
összesen, vagy külön-külön
akárhogyan is tűnődöm.
Azt sem tudom melyik a több,
fehér csík-e, vagy fekete,
vagy egyenlőek lehetnek-e.
Mindeközben arra sétált
hű barátja Zebra Zalán.
Mi a gondod Zoltán komám?
Látom, hogy elgondolkoztál.
Töröm fejem, mégsem tudom,
hogy testemen hány a csíkom.
Sohse izgasd ezért magad,
nem leszel attól boldogabb.
hogyha mindezt megtudod.
Gyere velem, meg nem bánod,
osztják az abrakot, látom.
Vacsorára mind megesszük,
majd puha alomba fekszünk
Álmodban tán megálmodod,
hány csíkkal élsz e világon.
8 hozzászólás
Kedves Imre!
Aranyos kis vers, mondjuk én egy kicsit ütősebb csattanót vártam volna, de ettől függetlenül is élmény volt olvasni! Jó ötlet volt a zebráról írni, kicsit Romhányi a fílingje, de ettől lesz még jobb. 🙂
Grat!
Kdves Imre!
Szeretem olvasni a verseidet, általában a munkádat; megörvendeztetsz valamilyen állatmesével vagy más természeti eseménnyel.
Tetszik a versed.
Üdvözöllek.
Kedves Imre!
Csodállak ezért a tehetségedért.Olyan jó kedvem van az ilyen versek olvasása után.Talán azért mert szeretnék gyermek lenni?
Szeretettel üdv:hova
Kedves Réka!
Köszönöm, hogy olvastad verses mesémet és örülök, hogy tetszett.
Üdvözlettel: Túri Imre
Kedves Kata!
Örülök újból tett látogatásodnak, annak pedig különösen, hogy tetszett.
Üdvözöllek.
Kedves Hova!
Nagyon örültem látogatásodnak és annak hogy tetszett ez a kis verses mese.
Üdvözlettel: Túri Imre
És Zebra Zorán hol marad? No meg Zebra Zita, Zebra Zizi, Zebra Zoárd, Zebra Zalán, Zebra Zsolt?
Lehetne egy kicsit merészebben ötletes.
Üdv, Kelemen
Kedves Kelemen!
Köszönöm véleményedet. Ez egy verses mese, ahol két szereplő vonul végig a szövegen. Az általad felsoroltak közül ott szerepel Zebra Zalán is. Talán elkerülte a figyelmedet.
Üdvözlettel: Túri Imre