Két hexameter
Drága az út…
összefutottunk tegnap s most is rettenetes még,
nem szerelem részedről, semmi, de menni se mentél,
főtt ruha gizdult, lábam – mellem fedte ha nézted,
valld be, ezért bámultál másfele ál – cseverészve
sóhaj tört ki belőlem rád tekerő leheléssel,
fájt utazásod híre reménytelenül heherésztem,
– egy hónap! – zakatolt higgadtságom vakolatja
mállt – izzadt a vonattal vissza se térsz Laci, drága…
Ablakon át…
napról – napra vigyázom múzeumunk szeme fényét,
pislákol kifelé, eleven pisztráng a piactér,
szűk bugyiját letoló pisilő lány kis csalafinta,
múzeumunk hős látogatótömegét riogatja
emberi porfellegben puska – parázs pipi – harctér,
múzeumunk hű őrei pislognak, üde arcfény,
húzkodván bugyiját beledől löttyébe a kislány,
látogatótömegünk menekül haza hajzata híján…
7 hozzászólás
Szia!
Hát nem semmi ez a vers, nyitott, őszinte, időnként nagyon át kell gondolni a képeket, mit jelentenek, de tetszik. Igen aktuális, hétköznapi témát feszegetsz.
Gratulálok!
Üdv.:Tamás
szia!
köszönöm!
ezt a verset még senki nem véleményezte előtted,úgyhogy nagyon örülök az "őszinte" jelződnek,mert tényleg ez volt bennem.
üdv
Szia!
Nekem az első hexameter tetszett, főleg az első versszak második fele… olyan kedves kis kép, mégis fojtóan hat…
A másodikat már nem éreztem olyan erős gondolatsornak… kicsit "izzadtságszaga" van és nem tudok úgy elmerülni benne…ez sajnos a hexameternél elég gyakori probléma – ez persze magánvélemény, lehet, h csak nekem más az ízlésem 🙂
Viszont a másodikban tetszik az "eleven pisztráng a piactér" kép 🙂
Köszönöm az élményt!
medve voltam
szia!
köszi!
ez az első próbálkozás…még kisérletező stádium.
üdv
ja,még annyit erről,hogy a második direkt kontrasztál témájában az elsővel-talán ezért nem tűnik erős gondolatsornak
üdv
Ez eszméletlen:D A második amelyik inkább megfogott. beledől löttyébe a kislány:D
ügyes, nagyon ügyes játék a szavakkal!
Üdv.Ngaboru
kedves Ngaboru!
köszönöm!
igyekszik az ember……