Barnabás megfogja a kezét. Milyen forró, jó belelapulni ebbe a nagy tenyérbe, de mégis kirántotta.
… Nahát… hogy képzeled?
A férfi gyengéden végig cirógatta az ujjait, a tenyerét, a nőn enyhe borzongás futott végig. Testét ellepte a forróság, a vágy úgy elhatalmasodott rajta, hogy legszívesebben a férfi karjába omlott volna, ha a szégyenkezése nem lett volna erősebb.
Olyan régen vágyott már erre, mert a férje csak papíron volt az, nem éltek már házaséletet.
Kezdte elfelejteni, milyen is egy igazi férfival. Teljes szívéből vágyott a gyengédségre, amit a férfi érintése váltott ki belőle.
Barnabás is érezte az asszony remegését, olyan jó lenne végig zongorázni testének minden rejtett zugát, megpihenni a két dombon, és csókokkal borítani láb ujjától, a feje búbjáig. Nagyon jó így a közelében lenni- eddig jutott gondolatban, amikor érezte, hogy Enci hátulról elkezdi simogatni a tarkóját, a füle mellett.
Mit akar tőle, hiszen ő hagyta ott szó nélkül most, hogy másik nőt lát mellette, újból felkeltette az érdeklődését? Elhúzta a fejét, és egyre erősebben szorította a mellette ülő nő apró kezét.
Már ő is feladta, jól érezte magát a férfi forró tenyerének hatására. Az érzelem hullámai, mint a tajtékzó tenger hol az égbe emelték, hol a mélybe taszították. Kétségek gyötörték, hiszen ő még házasságban él, még ha papíron is, és a férfiról sem tud semmit van-e valakije, vagy csak kikapcsolódásra vágyik?
Elhessegette magától a fájó gondolatokat, és élvezte a férfi kézszorítását, és átadta magát az öröm érzésének.
Enci nem az a nő volt, aki feladja, ha nem sikerül valami. Ismerte Barnabást, tudta jól, hogy hatással van a férfira, mivel az előbb nem sikerült a simogatásos közeledés, így hangosan ráköszönt.
-Szia Barnabás!
-A közelben ülők elkezdtek pisszegni, hogy fejezze be a hangoskodást, és a férfi, hogy mentse a helyzetet, odasúgta a nőnek.
-Menjünk innen!
Neki sem kellett kétszer mondani, hiszen kezdettől fogva idegesítette a hátuk mögött ülő nő.
Felálltak és gyorsan eltűntek a moziból.
Barnabás még mindig fogta a nő kezét, aki jóleső érzéssel vette tudomásul. Közben besötétedett, már az alkony kezdte felvenni a sötétség fekete fátylát. Olyan jó volt így andalogni kéz a kézben és nézni a pislákoló csillagokat. Akkor hirtelen…
Folyt. köv.
14 hozzászólás
Szia!
Továbbra is tetszik.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm, kedves Rozália!
Örülök, hogy tetszik…
Ölellek: Lyza
Lyz!
Nagyon jó ez a részlet is. Jó, hogy ilyen röviden rakod föl, mivel hosszú részeket fárasztó olvasni, de így az ember idegeit csiklandozza, hogy mi lesz a következőben. Jól fejezed be mindig, az embert kiváncsivá teszed!
Szia!
Kedves Kata!
Nagyon örülök az elismerésednek…
Köszönöm szépen!
Puszillak! Lyza
Tetszik a történet, és az is, hogy nem siklasz el az apró részletek fölött…hisz a szerelemben mindez rendkívül fontos.:)
Köszönöm szépen!
Így igaz, minden fontos! :))))
Nagyon kedves vagy, hogy követed az eseményeket! :)))))
Ölellek szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Már alig vártam, hogy olvashassam az új részt! :))))))
Tetszik, ahogy szövöd a szálakat.
Üdv: fátyolfelhő
Kedves fátyolfelhő!
Nagyon örülök, hogy olvasol és tetszik is,
ma feltettem a 8. részt. :))))
Szeretettel: Lyza
Ismét a lényegnél fejezted be kedves Lyza. felkeltetted az érdeklődésemet, és már működik a fantáziám, a következő rész tartalmáról.
Szeretettel: István
Köszönöm, kedves István!
Lyza
ja, értem, ha nővel ismerkedek, wezután mindig elviszem a nők közül, mert akkor megnyugszik, ez jó, de tényleg
Hűha, Miki!
Te milyen fineszes vagy! :):):)
Köszönöm itt jártad és az értékelésed!
Üdv: Lyza
Kedves Lyza!
Mindjárt reggel elolvastam, csak akkor még nem jelentkeztem be. Továbbra is tetszik Gratula!
Judit
Köszönöm szépen Juditkám!
Én is úgy szoktam…Kívülről elolvasom,
utána csak átfutom és tudom értékelni! :)))))
Ölellek: Lyza