A második nap délelőtt, hajnali negyed 10-kor a szálláshelyünkön az étterembe mentünk reggelizni…
Lássatok csodát, elénk tettek, legalább fejenként 10 db mini vajat, meg kristálycukrot, mézet, mogyoróvajat és csokoládé reszeléket …hűha…egymásra néztünk és keresztbe állt a szemünk is…Ezt akarják velünk megetetni?…Ugyanis a hollandoknak ez a reggelijük, de bizony ez nekünk nagyon diétásnak tűnt…
Az étteremben körbe polcok voltak megrakva ezekkel a reggelire adott ”finomságokkal”…kitömött, tehenek, birkák és holland fapapucsok társaságában étkeztünk.
A pult mögötti polcokat a Kőbányai sörön felnőtt férfiemberek élvezték volna, mert mindenütt a híres Amstell sör kellette magát, persze kétszer annyiért, mint ahogy a boltban árulták…
Így el is határoztuk, hogy másnaptól irány az élelmiszerbolt és jól bevásárolunk szalámifélékből…a gondolatot tett követte és finom sonkákkal, ízletes szalámikkal megpakolva az autót, visszamondtuk az étkezési szolgáltatást.
Ezek után még körülnéztünk az édenkertben, mert látnivaló az volt bőven, legalább kárpótolt a reggeliért.
A kalandozás után, irány az ismerősünk háza. Kedves kis ház jobbról-balról csatorna futott, párhuzamosan, a kert szintén megnyerte tetszésünket a gondozott fákkal és a lenyírt fűvel…
Olyan ház, ahol szívesen él az ember…
Na, de nem kíváncsiskodni mentünk, hanem a menüt elkészíteni, mert ugye ők cukros kenyérrel kínálnak, hogy becsalogassanak az országukba, mi meg a magyar gulyást és a lecsós tésztát szántuk nekik csalinak, mármint a korai vendégeknek…
Nekiálltam egy nagy kondér gulyást főzni, elkészítettem egy fél kondér lecsót, hogy másnap már csak a tésztát kelljen főzni…
Még rajtam kívül szakácsok is forgolódtak, mert 5 nemzet ételkultúrája vonult fel másnap…
Jól elfáradtam, este fürdés után nem kértem álomba ringató szolgálatot, mert elaludtam, mint a tej, vagy mint a róka?…
Hajnalban arra ébredek, hogy folyó ügyem igen sürgőssé vált és mivel mindenkinek nyitva volt a hálószoba ajtaja, így csak a 20 szűk lépcsőnél gyújtottam villanyt és így osontam lefelé… azonban a szűk lépcsők végett elkapta a görcs mind a két vádlimat és fél órába telt mire a hálótól leértem a földszintre a WC-hez.
A csigalassúsági versenyben rekordot döntöttem volna…
Félig kábulatban a dolgom végeztével, még mindig begörcsölt vádlikkal, megkezdtem a kúszó bajnokságot felfelé…
Mondanom sem kell, hogy ismét elértem az előző időfutamot. Aki már járt így biztosan megérti és átérzi a fájdalmamat…Felértem végre , leoltom a villanyt, és a lenti előszobában égve van még mindig!…
Ahogy csiszolódtam a falhoz, ( mert ugye okosodni, muszáj!) véletlen felkapcsoltam a villanyt arra a folyosóra is…
De az egészben a legszebb, hogy csak a lépcső legalján lehetett lekapcsolni…
Uram segíts!…
Nem volt más választásom ismét csigasebességgel le, leoltani a villanyt, majd megmászni a lépcsőket begörcsölt vádlival…
a kíntól utána nem tudtam aludni, csak néztem az égbolt csillagait és sértegettem minden le és felmenő águkat…
Nem kellett már sokat várnom a kakasok rázendítettek és a maradék álom is kiszállt a nyitott ablakon…
A reggel már jól kezdődött nem édesítette a kristálycukor, méz, mogyoróvaj és csokireszelék az életünket, hanem a kitömött hűtő látott el minden jóval…
Már éppen indultam, mikor a kedvenc motorjaim a Harley Davidsonok hangját hallottam…Kaptam magam és futás ki a szálláshely előtti útra…
Éppen aznap találkozó volt ebben a kis faluban és fél órán keresztül csak Harley Davidson motort láttam, bőrdzsekis szerkóban szőrös férfiakkal( mindjárt egy ismerősöm jutott az eszembe, a motorozásról.
Nehogy azt higgye bárki, hogy szőrözöm, mert rá a szőrzet aztán nem jellemző!)…Sajnos, nem láttam sehol…
Folyt. Köv.
20 hozzászólás
Kedves Lyz!
Nos, nekem nagyon ízlett volna az a reggeli, mivel én itthon minden nap édes-kakaót iszom, s amikor éppen hozok, finom megvajazott kakaós-kuglófot reggelizem. Viszont a délben főzött bogrács-gulyásod után most is megnyaltam a szájam szélét. Az a kedvencem, pici erős paprikával.
Biztosan feljthetetlen élényekkel gazdagodva érkeztetek haza. Jó is volna még ilyenekben részt venni, de nekem is nehéz kimozdulni, mert mindkét térdemet kímélnem kell.
Kellemes volt olvasni az átélt élményeidet.
Szeretettel: Kata
Szia Kata!
Akkor neked oda kell feltétlen menni, reggelizni,
mert én nem kultiválom ezeket az édességeket…:):):)
Nálunk más a szokás…:):)
Sok élménybe volt részünk, mint írtam készültünk,
öt nemzet konyhai bemutatójára, s a magyarokat én képviseltem…:):):)
De még a vegetáriánusok is ettek a gulyásból, nem is maradt egy csöpp sem…:):):)
Köszönöm, hogy olvastál és értékeltél…
Szeretettel: Lyza
Szia Lyza!
A történet nagyon vicces, pedig gondolom, igaz. Aranyos sztori.
Elképzeltelek, amint begörcsölt lábbal közlekedsz. Nem volt nehéz, velem is előfordult már hasonló.
A reggeli nekem bőséges lett volna, mert nagyon sokáig csak gyümölcsöt ettem délelőtt.
Most már bűnözök egy szelet vajas kenyérrel.
Folytasd! Olvasom!
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm, kedves Kankalin…Örülök, hogy tetszik…
Ölellek: Lyza
Kedves Lyza!
Olvasmányos és humoros az írásod!
Olyan jól írsz prózát is, mint verset.
Gratulálok!
Üdv: fátyolfelhő
Köszönöm, kedves fátyolfelhő!
Örülök, hogy itt voltál…Meggyógyultál?…
Szeretettel: Lyza
Szia:-))
Hogy kerülte el figyelmemet az írásod? Nem tudom, de elkaptalak, meg vagy:-)).Imádom olvasni a könnyed írásokat.Folytasd kérlek, elolvastam az előzőt is, és olvasom tovább. Ne görcsösen írd!:-)))
Szeretettel:Marietta
Szia Marietta!:)
Nem görcsölök már, azóta széles lépcsőn járok, kerülöm a szűkeket..:)
Persze, hogy nem olvastad, hiszen, mint a madár repültél a lánykád elé!…
Most köszönöm, hogy itt voltál…
Szeretettel: Lyza
Szeretem, humorral fűszerezett írásaidat. :):):)
Már vártam a folytatást..
Örömmel és jó kedvvel olvastam.:)
Üdv: fátyolfelhő
Köszönöm szépen, a kedves commented…:)
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
A végén egy pillanatig azt hittem, hogy te is egy Harley Davidsonon fogod kinyújtóztatni a begörcsölt lábad. 🙂
Nagyon örülök, hogy feltetted a folytatást. Várom a következőt!
Judit
Bevallom töredelmesen, kedves Judit,
hogy szívesen nyújtóztatnám én is a lábaim egy ilyen gyönyörűségen!…:):):)…
Bár szakállat azért nem növesztenék, hogy hasonlítsak a többihez…:):):)
Köszön szépen a commented…:)
Szeretettel: Lyza
Bevallom töredelmesen, kedves Judit,
hogy szívesen nyújtóztatnám én is a lábaim egy ilyen gyönyörűségen!…:):):)…
Bár szakállat azért nem növesztenék, hogy hasonlítsak a többihez…:):):)
Köszön szépen a commented…:)
Szeretettel: Lyza
Humorosan írod le de nem lehetett könnyű az a hajnali lépcsőjárás. A reggeli ellen nekem nem lett volna kifogásom, ugyanis nem szoktam reggelizni.:)
A folytatást már remélem hamarabb el tudom olvasni ha felteszed.:)
Kedves Lyza!
Izgazmas,olvasmányos humoros.Tetszett.Várom a következőt.
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Arthemis és Valika!
Köszönöm szépen szavaitokat! Örülök, hogy a prózám is tetszik…:):):)
Igyekszem feltenni a harmadik részt is…:)
Ölellek benneteket: Lyza
Kedves Lyza!
Mindíg érdekelt a más kultúrákból érkező "tudósítás", úgyhogy várom a folytatást.
Zagyvapart.
Köszönöm szépen a kedves figyelmedet…
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Gratulálok!Tetszik a prózád,várom a folytatást!
Szép estét kívánok!Szeretettel:Joli
Köszönöm Jolika!…Kedves vagy!…Puszi: Lyza