A Hold ezüst fényét szórja
hullámokban éji világra.
Sötét fák lombjait mutatja
csodaszép palotáknak.
Elcsitult a zaj, ember hangja,
alszik minden: apraja, nagyja.
Néha hallik egy éjjeli vad,
erre felugat egy-egy kutya.
A Holdat mindez nem zavarja,
küldi sugarait, hisz gazdag!
Álmot hozó tündér fátyla
borul az ezüstben úszó tájra.
Majd hajnal hasad, feljön a Nap,
és a tündércsoda megszakad.
Jön Héliosznak tüzes lova,
ő más ragyogást hoz: aranyat!
2 hozzászólás
Gratulálok!
Szépen lefestetted az éj ezüst királynőjét.
további sok sikert az újabb művekhez.
Szeretettel: Béla
Köszönöm kedves Béla!
Üdvözlettel:Magdi