Szeretnék ott lenni
Vagy inkább kihagyni
Még egyszer jó volnál
Annál a kék tónál
Ringó kebled, kincsem
Nyugodt percem nincsen
Azóta mint oszlop
Vágyam szerte foszlott
Őszes lombok árnyán,
Csak még egyszer drágám
Hadd, olvadjak széjjel
Maghitt szenvedélyel
Csüngő fejem kába
Érzem mindhiába
Emlékek maradnak
Nekem, belül rabnak
Forró testem, láva
Várlak rámhajolva
Fürtjeid arcomban
Bizserget álmomban
Érezlek mesztelen
Ha jönnél nesztelen
Nyújtózom hallgatag
A hajnal halva kap
2 hozzászólás
Kedves Szelyke!Valószínű szép emlékekről írsz,de a rímek tulságosan lekötötték figyelmedet és a tartalom valahogy kicsit elveszett,nekem…. de hát te voltál ott a tónál.
Azért szép ám!
Üdv:hova
Kedvas hova !
A hegyi tavaknál szebb nincsen, még akkor is ha másadjára jársz arra, szép emlékek fűznek oda, csak magadba vagy ,ilyen kurta rimek jutnak csak az eszébe az embernek.