Áldott minden pillanat,
hiszen Tőled érkezik:
új nyelven szól a szív alatt,
s ki Téged éhezik,
megelégíted…
Már értem a hit szavait;
mint régen Te is,
most meghalt valaki…
s egy új teremtés szemeit
nyitod fel…
Titkodat tárod elé,
csak hála és dicsőség
szól hangosan a lélekben,
szent templomoddá lett
az én testem…
8 hozzászólás
Értem és érzem minden szavadat. Gyönyörűen versbe foglaltad az újjászületést.
Szívből gratulálok: Colhicum
Örülök, hogy érted és érzed…
És köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel: gleam
szia gleam!
Érthető, letisztult sorok!
Versed kifejezetten mélyről táplálkozik és rengeteg erővel járja át az ember mindennapjait!
ölel
leslie
…nem is "én" írtam… aki bennem él, Ő volt az…
Örülök, hogy érzed ebben a pár sorban…
Szeretettel: gleam
Nagyon tetszik.
(üdv Á. E.)
Ennek igazán örülök, kedves Emil!
Szeretettel: gleam
Kedves Gleam!
Megnéztem ezt a versedet, amit nem sokkal a megtérésed után írtál – ha jól értem.
Örülök, hogy azóta is rendületlen benned a hit, és valamennyi versedben ott van valamilyen módon.
Szép ez a vers. Új teremtés, a test mint templom, a megtérés miatti öröm és hála járja át.
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Igazából ez a vers kicsit később… Évekkel később született. 2009-ben leírtam… Nem nagyon kedvelem a megtérés szót, mert az egy fix időpontra utal, pedig egy folyamat az egész… Nem igazán lehet időbe "zárni", szerintem. Vannak tévelygéseink is, amelyekből újra és újra a Jó Istenhez kell térnünk. Ez is megtérés és egy folyamat… Nem megy egyik percről a másikra. Mondhatni az egész életünk megtérés Istenhez…
Köszönöm gondolataidat és hogy jöttél és olvastál…
Szeretettel: gleam