A ravasz Buksi kutyus bement volna
hosszan óvakodva, lopakodva
a lakásnak a konyhájába,
de a gazda az ajtót becsukta.
A rengeteg illat hatására, mi onnan jött
hűséges társa, a Bogi is lassan előjött,
majd a konyhaajtóra meredtek ketten kérőn,
hátha bemehetnek oda, néztek reménykeltőn.
De a csodaajtó egyáltalán nem nyílt ki,
mert a belépést oda nekik nem engedik,
az idő meg sajnos egyre jobban telik
és a tétlenséget Bogi és Buksi nem ismeri.
Kimentek a kertbe. Szétnéztek,
majd egymással birkózni kezdtek.
A konyhát így Ők elfelejtették.
Így telnek a nappalok és az esték.