Csalóka a kinti ragyogás.
Állok az erkélyen, a szél irigy karmokkal tépi, rabolja a fák szivárvány leveleit.
A virágaim rőtté vált szirmai kergetőznek a lábam körül.
(…van valami fájdalmasan gyönyörű ebben az őszben.)
A hideg bekúszik a blúzom alá, megborzongok.
Szemem újra megsimogatja a a táj színeit. Sóhajtok egyet, majd jó érzéssel lépek vissza a meleg szobába.
Folytatódik az életem…
6 hozzászólás
Nem csalóka…kint és bent is ragyog, pont úgy mint Benned!
Most én is "ragyogok", mert olvastalak…))
Szeretettel:d.p.
Nem azért, mert olvastál!
…hanem azért, mert csillámokat szórtak rád az angyalok!
Tudják merre kell repülni…… 🙂
Köszönöm d.p.!
Gyönyörűszép 🙂
barackvirág
Köszönöm Barackvirág! 🙂
Szépséges képet vetitettél, én még dédelgetném egy kicsit, megérdemelné ez az álomszép pillanat, hogy teljes valójában tárulkozzon elénk:)
Gratulálok nagyon tetszett:)
Az ősz lassan itt liheg a sarkunkban, átélhetjük újra…
…köszönöm a szép szavakat! 🙂