Dúdolgatok hangtalanul
testtelenül, ártatlanul,
üres szívvel, merev arccal,
kiszámított mozdulattal.
Mit ér az, ki mit sem ér el,
ki osztályozza értéket,
ki mondja meg mindenkinek,
az igazat erkölcsileg?
Ki hiszi el a látszatot,
ki mutat még alázatot,
valós szóval a miértet,
azt mutatni ami érdek?
Kérni talán a szépet, jót,
azt a mindörökkévalót,
békét a ti szívetekben,
embert az Istenetekben.
8 hozzászólás
Kedves Edit! Korunk erkölcsi értékei megrendültek…jól mutatja versed! Szeretettel olvastam: én
Remek vers, megszívlelendő gondolatokkal:gratulálok:B:)
Bölcs sorok és kérdések. Tetszik a címe is! Nagyszerű.
Kedves Edit!
Szépen eldúdoltad, hogy kellene mindenkinek élni…
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Edit!
Ha úgy vesszük, létünk nem egyéb, mint kérdőjelek sokasága. Érdeklődéssel olvastam most a Te kérdőjeleidet.
Szeretettel: Laca 🙂
Köszönom, ezélen! ❤Edit
Illetve köszönöm, szépen…..😄
Illetve köszönöm, szépen…..😄