Arcod mosolya vagyok, de
néha nem tudom, miért
görcsöl bennem a szív
egy apró dobbanásnyit…
lepkeszárnyérintés, ami
fodrozza kicsit lelkemet,
ahogy elsuhansz, szemed
csippent picit, vágyódva,
ennyi vagy, huncut képzelet…
Kicsit még mindig azt érezni, hogy elvesztél. Hol veszítetted el ennyire a fonalat? Verseid többségéből úgy érzem, hogy vágysz, valami, vagy talán valaki után… Tegyél érte, hogy a Tied legyen, és hidd el boldogabb leszel…
4 hozzászólás
Kicsit még mindig azt érezni, hogy elvesztél. Hol veszítetted el ennyire a fonalat? Verseid többségéből úgy érzem, hogy vágysz, valami, vagy talán valaki után… Tegyél érte, hogy a Tied legyen, és hidd el boldogabb leszel…
egy apró dobbanásnyit…
lepkeszárnyérintés, ami
fodrozza kicsit lelkemet,
Gyönyörű,csodálatos sorok….eláll a szavam,komolyan!
és az utolsó szóig igazak…
kösz Zsolt, hogy olvastál!
üdv. leslie
Röpke álmod jól sikerült, bár vágyódásból fakadt, de ettől szép:) Grat!:)