Kínzó fájdalmam léket vág, mint egy szike,
vérző seb a pillanat keserű íze.
Arcod, de sokszor látom könnyeimen át,
szívem is cserepesre sírja már magát.
Olyan szép volt veled, emléked visszajár,
parazsában úgy izzik, mint a forró nyár.
Bús lelkemben ragyog bókjaid emléke,
benne lángra gyúl a vágy, mohón éhezve.
Tüze felhevít, vérem lázasan csordul,
elérhetetlen vagy, s a kín támad orvul.
Létezésem meggyötör, s a keserves múlt,
szerelmem már nálad rég feledésbe fúlt.
Várok valamire, én sem tudom mire,
talán csodára, talán az ég jelére?
Remény, aki benyit hívők otthonába,
látogass meg, ne álmodozzam hiába!
12 hozzászólás
Kedves Lyza!
Szép ez a fohász, csak tudod?Amikor kimúlik a másikból tényleg csak a csoda segíthet.A remény szép dolog éltető is lehet egy ideig.
Szeretettel :Marietta
Kedves Selanne!
Köszönöm soraidat, lehet, hogy igazad van, de miért ne reménykedjek?…
Az is annyiba kerül, mint a reménytelenség…
Csak pozitívabb hangulatot ad…Köszönöm ismételten érdeklődésed írásaim iránt
…Szeretettel ölellek: Lyza
"Várok valamire, én sem tudom mire"
Ilyes hangulat jön át versedből, kedves Lyza:)
Majd letisztul ami felkavarodott, csak nyugalom.
Tetszett a versed
üdv: András
Köszönöm, kedves András!…Azt mondod?…:):):)
Legyen szép napod!…Lyza
Kedves Lyza!
Azt írod: "Várok valamire, én sem tudom mire" Henri-Frédéric Amiel igy irta le e várakozó érzésekkel eltelt időt:
"Nem kérek azokból a szalmaláng-szenvedélyekből, amelyek elkápráztatnak, elemésztenek vagy megperzselnek; a nagy, a szent, a mélységes és komoly szerelmet hívom, várom és áhítom, amelyet a lélek minden hajlama és ereje éltet. S ha magamra kell maradnom, inkább megőrzöm reményemet és álmomat, semhogy elalkudjam lelkemet."
Én azt gondolom érdemes mindig várni arra amit az ember olyan nagyon szeretne, és kiván. Megéri várni arra ami boldogit, mint avval megelégedni, ami csak vigasztal.
üdv Toni
Jaj, Kedves Toni!…
Már megint milyen szép idézetet írtál!…Teljesen elvarázsolt…:):):)
Köszönöm a saját kedves gondolataidat is és az értékelésed!…
Örülök, hogy olvasóim között tudhatlak!
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
A remény hal meg utoljára, szokták mondani… szép versedben benne rejlik az a halvány kis sugár ami mindenkiben ott van, csak nem tudja ilyen szépen leírni. Gratulálok versedhez!
Barátsággal Panka!
Nagyon kedves vagy Panka!…
Köszönöm szépen, hogy újra megtiszteltél a látogatásoddal,
véleményeddel és értékeléseddel!
Ölellek szeretettel: Lyza
Nagyon találó a címe a versednek, és olyan érzékletesen írtad le az érzéseidet, hogy teljesen bele tudtam magam élni,majdnem elbőgtem magam, és ez azt jelenti számomra, hogy ez egy nagyon jó versecske.Mondjuk gondolkodóba ejtett, hogy valójában valakit vársz vissza az életedbe és ezért kéred a reményt mert már csak az maradt, hogy jöjjön vissza, vagy a reményt kéred az életedbe újra.Ez is nagyon tetszik, hogy mindenki belegondolhat a saját száj ízének megfelelő dolgokat.:))))
Kedves Mindhalálig…
Köszönöm, alapos, értő olvasásodat…
Örülök, hogy idetaláltál és köszönöm,
hogy olvasóim között köszönthetlek!…
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza
Ez nagyon mélyről jöhetett, így csak az tud írni akinek a lelke egybeforrt a szerelemmel magával.
szeretettel Elizavetta
Köszönöm, kedves Elizavetta!
Nagyon jól érzed, érted…
Üdvözöllek az olvasóim között és örülök Neked!
Lyza