(az volt ám csoda!)
Anyád mellén feküdtél,
Apád kezében kupa,
melyben aranylott a bor, a jó nedű,
„Fiam született, ez nagyszerű!”
Tizennyolc lettél és nagykorú,
családod kezében pohár.
Anyád mosolya szomorú,
mert jövőd számára homály.
Minden esetre inni kell, mert ilyenkor így szokás,
Így a holnap is egyre szebb látomás…
Diplomaosztó, menyegző,
keresztelők egymás után.
Mosolygós arcok, könnyező
szemek, életed színpadán.
S mint biztos pont, úgy kísér, úgy van mindig jelen,
pohárban, palackban, üvegben…át az életen.
Mert méltósággal inni szép,
A bor felold és összeköt,
isteni kapocs az ég,
s az anyaföld között.
Mielőtt örök nyugovóra térsz,
Még egy pohárkával kérsz…
Majd a halotti toron
Emléked okán,
A sok hű barát és rokon
harcedzett torkán
folyik majd a bor, a jó nedű,
így alakul a borúra derű.
Még nincs vége, mert odafenn
hagyd, hogy forrjon a manna!
(csak azért, hogy móka, jókedv legyen
s az égiek fakadjanak dalra)
Pengnek a lantok, szól a dal… Miért is? Egyszerű:
A mannabor, az égi bor, nos; Nagyszerű!
6 hozzászólás
Örülök, Gyömbér, hogy ismét olvashattam Tőled, egy nagyszerű alkotást. S ha nem is megrészegülve, de jókedvvel nyugtázom folynak a szavak , és hát maradjon is így.
Szeretettel:Marietta
Kedves vagy Marietta, köszönöm!
Gy.
Tudod?
Berúgattál! 🙂
Bár igazság szerint az összes versedtől megrészegülök.
F.
Szia! Nagyon szép ez a versed (is) Csak egy valami nem viágos, és most összekeveredtem. A "manna" nem égből hullott kenyér volt, melyet a nép az Egyiptomból való kivonulás során I.-től kapott? Üdv: én
Szia! Köszönöm a hozzászólásod!
A manna sok jelentése közül az egyik " növényekből szivárgó édes nedv", ill. égi eledel…
Üdv: Gyömbér
Mint egy csodálatos bordal! Még néhány korty és egészen egészségünkre válik!!
grat
leslie