Gyönyörű volt a szabadság
Kár, hogy lassan vége már!
Megszűnnek az éjjel-nappal
Együtt töltött boldog órák!
Visszatérnek a magányos
Egyedül töltött napok!
Az este viszont újra miénk,
S gyönyörünk tart reggelig!
Sajnos a szabadságunkba is
Előtört a múlt és fájt nagyon!
Feltépte az összes sebet
Ami végre begyógyult!
De te rögtön tettél róla,
Sebeim ne fájjanak!
Vigasztaltál, nyugtatgattál,
Szerelmesen udvaroltál!
Sikeresen megvigasztaltál,
Boldogságunk töretlen már!
Szerelmünk még jobban lángol
És minden csak egymásról szól!
Szerelmünk még jobban teljes,
Ne zavarja senki meg ezt!
Volt szerető törődj bele már,
Nincsen köztünk helyed már!