Ifjainkhoz szólok e verssorokban.
Nem nevezhet senki ezért gonosznak.
Intelem minden sora, agyba vágó.
Bárhogyan is fáj.
Szép öregkor jussa, bizonytalanság.
Bár a kedvenc ételeket kihozzák,
nincs fogunk már ízeit élvezendni.
Hittük a jobbat.
Élve élned nincs haza itt, e földön.
Szép a Szózat, bár aki él ma döntsön,
engedelmes birka akart-e lenni?
Tűrve a rosszat.
Ott lehet hazád, ahol élni hagynak.
Ott találod szirmait új tavasznak.
Megbecsülnek, kincseket ér a munkád.
Gyorsan eredj hát!
Szép hazád elhagyni talán nem illik.
Hűtelenség árnya követne mindig.
Ám ne bánd, hisz új haza már a bölcsőd:
Össz-Európa.
1 hozzászólás
Joggal látod ilyen keserűen a helyzetet. És még sokan vagyunk így vele. Sajnos. Reális jövőképet vetettél papírra/gépre.
Üdv
Zoli