És elkezdek árkokat vésni,
Elpusztult, sík felszínre,
Mit ránk feszítettek tépni
Lelkünkkel eltépve.
Haránt gerjed a harag-
Fegyvert rángat a lator;
Ha bennünk harag marad
Késünk magunkba hatol.
Késő már a nyugvás,
Kihunyt ég a plafon-
Villámot majd szór más,
Szétszórt hatalom…