Már feketébe öltözött az est
az égre csillagokat fest
az éjszaka néma nyugalma
s a sötétség betakarja
szunnyadó pillanat hangjait…
Imák mélysége szólít – Valakit
s az alázat térdre boruló áldás
szent üzenetbe font látás
Ma nincs szegénység
falak repedéseibe zárt
apró – életmaradék…
9 hozzászólás
Kedves Gleam!
Nagyon szép hasonlatokkal díszített írás!
"s az alázat térdre boruló áldás
szent üzenetbe font látás "
és ez is:"s a sötétség betakarja
szunnyadó pillanat hangjait… "
Köszönöm szépen, kedves Sailor!
Jólesik, hogy olvastál!
Szeretettel: gleam
Gratulálok elmélkedésedre!
Meggyözödésed igazi,tiszta hangját jelzi!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Kedves gleam, a versed minden szava megnyugtató derűt áraszt. Valami megfoghatatlan nyugalom. A lelkünkben is és "odakint" is. Gratulálok barátsággal: Madár.
Kedves Madár!
Nagyon örülök, ha így látod…
Kint is, bent is nyugalom…úgy legyen!
Szeretettel: gleam
Kedves gleam!
Derűs, léleksimogató versedet szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok megírásához.
További jó egészséget és szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa
Köszönöm, kedves Zsuzsa!
Örülök hogy jöttél..
Szeretettel: gleam
Kedves Gleam!
Nagyon szép, békét kereső sorok, ugyanakkor markáns, láttató kifejezések. Örömmel olvastalak.
Laca 🙂⚘
Kedves Laca!
Nagyon örülök, hogy örömmel olvastál!
Igazán köszönöm!
Szeretettel: gleam