Messze néző alkonyatban
emlékeknek fénye lobban
játék közben pajtásokkal
gyermek arcot látni ottan
iskoláknak udvarából
ipi-apacs heve lángol
tanórákon tanár-bácsi
magyarázza lehetsz bármi
iskolán túl érett fejjel
küszködés a karrierrel
szép szerelmek jönnek mennek
heves vágyak elpihennek
volt idő és volt erő is
utódnemzés nevelés is
tenni venni merre meddig
ki-ki jutott akármeddig
utóbb már csak vágyak vannak
de már tenni nem akarnak
majd egy őszi délutánon
elszállnak az ökörnyálon
mindezektől búcsúzóra
elérkezik a végóra
mire az alkony kialszik
életünk is lám elalszik