Pille reszketett, nád tetején,
iszapos mocsár, az égig ért,
menekült inalt megannyi lény,
iszapos mocsár, az égig ért.
Rettentő hőség, tikkasztó fény,
az élet szétfolyt, nem volt kiért,
zúdulva jött és semmit sem kért,
az élet szétfolyt, nem volt kiért.
Több lett mint kellett, elázott rét,
hömpölygött úton fekete lé,
utolért lassan, szomorú vég,
hömpölygött úton fekete lé.
2 hozzászólás
Kedves Edit!
Gratulálok eme versedhez, mivel még a sártengert is úgy írod le, hogy érdekes és sorvégeid szépen zengenek. Nagyon jó, hogy verselésnél a hagyományos formákat használod, és szép, hibátlan mondatokban mondod el a tartalmat.
Szeretettel: Kata
Képzeld Kata, ez egy kísérleti próbálkozás volt, soha nem csináltam ilyet, ösztönösen jött.
Örülók, higy nem futittam vele vakvágányra. Neked hiszek.
Szeretettel: Edit