Szép a Nap, csodálatos az arca,
ragyogó sugara meleg és csalfa,
mosolygó égen ragyoghat hétágra,
hamar megéget fájdalom az ára.
Simogat a szellő, szépen duruzsol,
suttogó hangja lelkembe hatol,
elhittem néki minden egyes szavát,
és most bánatosan rovom az utcát!
Hová lett a széppé festett álom?
Hogy beléd botlottam, már nagyon bánom.
Eltelik pár nap, feledésbe merülsz,
az az értékes, mit sohase becsülsz!