Nem írok,
nem festek,
távolba
merengek.
Gondolom nincs rá ok
éreznem
most rögtön meghalok.
Kivülről
hallatszik:
Lemerültél csillagom!
Távol van , messze van,
a folytatást nem hallom.
Rosszul sikerült felvétel
mi fényt kapott,
homályos elmosódott
életlen kép vagyok.
Ez az a két perc,
mit rímekre cserélnék.
Biztatom magamat
él bennem remény még !
23 hozzászólás
Jól esik olykor elmerengni… a gondok összejönnek, mint villám csap be egymás után… végül felülkerekedik a remény! Azután, persze… ebből születik egy remek vers.
Gratulálok!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida !
Köszönöm szépen kedves szavaid.
Szeretettel, Zsófi
Kedves Zsófi!
Bizony, hogy van remény! Amíg ilyen szép versben jeleníted meg a félelmedet, addig én nem aggódok felőled.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali !
Aggodalomra semmi ok. Nem lehet az ember mindig felülemelkedett állapotban, de már megtanultam amikor a hangulatom egyszer fent egyszer lent időzik akkor sem lenne szabad
megállni esetleg egy versírásig.
Szeretettel fogadtalak, Zsófi
Kedves Zsófi!
Már a versed címével is megleptél! Micsoda költői szóalkotás… 🙂
Terméketlenség helyett termékenytelenség. Ügyes! Talán még kifejezőbb is, csak picit kacifántos…
Szép lenyomata a versed egy pillanatnyi hangulatnak.
"ez az a két perc mit rímekre cserélnék" nekem ez a sor a versed csúcspontja, amikor átlendül a "termékenytelenség" az alkotásba.
Szép!
Judit
Kedves Judit !
A címmel kapcsolatban töprengtem egy kicsit, aztán mondogattam magamban. Az ment könnyen,hogy mikor vagyok termékeny és mikor vagyok termékenytelen, de azt sehogyan sem tudtam megalkotni,hogy amikor terméketlen vagyok akkor mikor vagyok…..termő?
no most kisegíthetnél, mert belezavarodtam kissé. Nekem ez egy nyelvi akrobata mutatvány.
Mindenesetre jó kis agytorna ugye ? Köszönöm értékelésed.
Szeretettel, Zsófi
Tudod, mi fogott meg a versben? Ez a sor: "Lemerültél csillagom!" Ebben annyi van nekem, hogy az egész versed erre az egy sorra tudtam felépíteni; a ma technokrata felfogása, a végtelenség, az utolsó pillanat, szóval ez az egy sor nekem valami fenomenális, ennél az egy pontnál megfogva, bármilyen magasig fel tudom emelni a versed.
aLéb
Kedves aLéb !
Köszönöm a felemelkedéshez a rásegítést, így már sokkal jobban megy, és azt is köszönöm hogy lent sem hagytál magamra. Bár amint mondtam az az egy sor valóban nem tőlem származik:)
Engem mindenesetre felbiztatott egy versírás erejéig.
Köszönettel.Zsófi
Gratulálok!
Remélem ez a hangulat pillanatnyi csupán és feltöltődsz mielőbb.
Szeretettel: oroszlán
Köszönöm a z érdeklődésedet a versem iránt. A feltöltődés hál Istennek azonnal szép lassan megtörténik,fokozatosan emelkedik a grafikonom, csak idő kérdése.
Üdv. Zsófi
Kedves Zsófi!
Az utolsó két sor egy mindent elérhetö
lehetöség alapja!
Szeretettel gratulálok:sailor
Örülök, hogy te is így látod.
Szeretettel, Zsófi
Persze, hogy él remény! Biztosan fogsz még írni!
szeretettel-panka
Ebben én is biztos vagyok, csak ez a zord, hideg tél megbénítja még a gondolkodást is.
Zsófi
Ebben én is biztos vagyok, csak ez a zord, hideg tél megbénítja még a gondolkodást is.
Zsófi
nagyon helyes, éljen is, szép vers. szeretettel
Örülök, hogy tetszik. Szívesen olvaslak én is.
Zsófi
Ha él a remény, akkor semmi sem veszett el. Egyszer életre kel, éírásra sarkall.
Kedves Eszter !
Köszönöm kedves szavaid.
Szeretettel, Zsófi
Kedves! Olyan vagy mint egy elem: " Lemerültél csillagom!" két. perc csupán. Feltöltődve vagy, hiszen oly remekművet alkottál vele. Szeretettel Éva
Kedves Éva !
Köszönöm neked is értékelő szavaid.
Szeretettel, Zsófi
Szerintem sem!
Az "elem" szerintem máris feltöltve, gratulálok mélyen fájó alkotásodhoz !
Szeretettel: Susanne
Kedves Susanne !
Jó olvasni, hogy neked is tetszik a versem.
Szeretettel, Zsófi