Ünnep, ha eljön üdvözül a lélek,
Az ég sötétjében csillognak a fények.
Tesvér nem gyilkol, pihen az átok,
Reménnyel zúgnak az ősi harangok.
Törékeny gyertyák parányi lángja,
Lelkekben égve fényük csóva,
Üstök mélyére merül a kanál,
Korgó gyomorra nem les éhhalál.
De ó, jaj! Mint madár repül az ünnep,
Az apró gyertyák is tövig égtek,
Üres kondér körül reszket a nyomor…
Fagyos lelkekben jégcsap honol.
5 hozzászólás
Kedves Virágének!
Nemes gondolatok sajnos így igaz ahogy szépen megírtad.
gratulálok barátsággal Panka!
Hát így igaz!Grt:Z
Bizony a zajos szép ünnepek után jönnek a hétköznapok.
Szép verset írtál VIRÁGÉNEK!
BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK NEKED!
Szerettel: Kata
Dec.25-én elolvad a jégcsap,de sajnos csak ezen az egy napra ,vannak akiknek akkor se.
Grat. a versedhez!
Az ünnep ugyan elrepül, de emlékét sokáig megőrizhetjük. És az emlék talán egy kicsit feloldja a jégcsapot.
Szeretettel: Rozália