Hallod a szél zúgását a fák közt,
hallod a levelek susogását?
Hunyd le szemed, a táj hangszeren játszik.
Hallgasd a kis patak csobogását…
Érzed az erdő, mező ritmusát,
hol cirógat, hol meg: tam- tam, lüktet?
Hallod, hogy a madárka fészket sző,
s az ősz sietős jöttéről üzen?
E csodás zene magával ragad,
akár csak egy keringő, vagy nyitány.
Tudom, hogy szereted, hisz épp dúdolsz,
és ilyenkor a lelked is vidám.
3 hozzászólás
Kedves Suzanne!
"Tudom, hogy szereted, hisz épp dúdolsz,
és ilyenkor a lelked is vidám."
Nagyonszépet írtál a:"Zene világnapja" jára!
Szeretettel gratulálok:salor
Szép estét!
Nagyon szép, hangulatos vers. Természetközelbe hozza az olvasót. A vége a legjobb, boldogságot sugall. Barátsággal: Madár
Hunyd le szemed, a táj hangszeren játszik.
Hallgasd a kis patak csobogását…
csodaszép!
Szép estét:sailor