Néhanapján egy-egy jó hírt is olvashat az ember, feltéve, ha van egy kis szerencséje. Úgy látszik most rám járt a szerencse rudacskája, mert nem csak ráleltem egy lélekemelő hírre, hanem ráadásként egy nagy pláné is volt benne. Hiszen nagy dolog az, ha nem kell félni a jövőben attól, hogy elveszíti fejét az ember, a rázúduló sok össze-vissza hablatyolás közepette.
Azaz elveszítheti, de úgy két év múlva ez már nem lesz gond, mert újat kaphat helyette, ha igaz az olasz kutató és tudós Sergio Canavero állítása.
A T.A.N.G.(Turin Advanced Neuromodulation Group) igazgatója ugyanis azzal rukkolt elő, hogy két év se telik el, és az általa kifejlesztett új technikával úgy cserélgetik majd az emberek fejét mint János bácsi a gatyakötő madzagját.
A különbség a kettő között csak annyi, hogy a madzagcsere melegben, míg a fejcsere hidegben, félig lefagyasztott állapotban történik, hogy a sejtkárosodást minimálisra csökkentsék, így a siker szinte garantált.
Az aprólékos magyarázat, hogy miként forrasszák össze azt a rengeteg sok idegszálat meg véreret, már nem is érdekelt, mert elkalandoztak gondolataim egy új fej irányába.
Valójában nem is voltam tisztában, fejet cseréljek-é vagy testet, ha majd arra kerül sor, mert valahogy olyan érzésem támadt, hogy e két dolog szinte ugyanazt jelenti.
Őszintén egyiket se cserélném le, de ha néhány év múlva divatba jön ez a cserebere, valamit csak le kell cseréltessek, ha azt akarom, hogy az EU normáknak megfeleljek.
Először egy új fejjel próbáltam elképzelni magamat, de akár hiszitek akár nem, semmilyen kép nem ugrott be, pedig szinte füstölt fantáziám az erőlködéstől. Jobbnál-jobb fejeket próbáltam nyakamra akasztani, de semmiképp nem tudtam egyetlen lépést se előre haladni a félelem miatt. Féltem ugyanis, hogy senki az égvilágon fel nem ismer, sőt attól is rettegtem, hogy én se ismerek magamra, hiszen egy új fejnek nem csak a külseje, hanem a belseje se az enyém. Egyetlen gondolat, egyetlen emlék, semmi az égvilágon nem hozzám tartózik.
Ekkor már éreztem, hogy kár tovább erőltetni a fantáziámat, mert szerintem egy ilyen fejcserélő műtéttel próbálkozni, legalább annyira értelmetlen mint egy fekete lyuk közepében lékvágással gyötrődni.
Csak azon tűnődöm, hogy ki és miért pénzeli az ilyen kísérleteket?
Arra meg kíváncsi vagyok, ki lesz annyira hülye, hogy jószántából fejcserére adja a fejét?!
12 hozzászólás
Szia István! Jó pénzért azért lesznek:) A fejcseréről eszembe jutott, h kamaszkoromban én is elvesztettem néhányszor a fejemet, amire nincs magyarázat, azaz, hogy van: minden esetben egy-egy csinos kis bige volt a dolog hátterében. Ma már ez elő nem fordulhat! Ki pénzeli? Hááát én amondó vagyok, az, aki nagy üzletet szimatol benne. Lehet, h ma még képtelenség, de holnap divat-mánia lesz, szóba sem állnak majd azzal az emberrel, aki nem cserélt néhányszor fejet, hitet, szerelmet, barátot, feleséget. Hja változik a világ, semmi nem állandó. Miért kellene pont a fejnek annak lenni? ))) Üdv: én
Nekem mindenképp furcsának tűnik egyelőre, de lehet idővel hozzászokok a gondolathoz, hiszen egy új fejjel teljesen másképp gondolkodom! Üdv. István
Szia István. Nagyon érdekes dologra találtál. Nem mintha valamikor fejet szeretnék cserélni. Bár a mostani (főleg így hetvenöt év után) már hagy maga után kívánni valót, de annyira hozzászoktam, hogy nélküle nem ismernék magamra. Egyébként sem vagyok híve egyéb testrészek cseréjének sem.
De, biztosan lesz egy-két milliárdos (főleg, ha azt úgy lopta), aki kicserélteti a fejét, hogy ne ismerjék fel.
Baráti üdvözlettel. István
Lehet egyeseknek ilyesmire is telik majd, de az új fejjel szerintem gondjaik lesznek, hiszen nem tudják, hogy a réginek milliárdjai voltak. Üdv. István
Ez a fejcsere irtó jó buli, István!
Persze nem nekem, hanem azoknak, akik nem szeretnék, hogy rájuk ismerjenek, mert esetleg valami rossz fát tettek a tűzre… már pedig van ilyen, ajjaj…
Van egy olyan érzésem, hogy ezeknek a tudósoknak is fejcserére lenne szükségük.:)
szeretettel!
Ida
Vannak tudósok akiknek ha a fejét nem is, de legalább a benne lötyögő gondolatokat nem ártana lecserélni. Szeretettel: István
Kedves István!
Túl vagyok egy fejcserén /photoshop/, nem fájt, de nem ismerek magamra! 😀
Szellemes írásodat most is élvezettel olvastam. 🙂
Judit
Köszönöm kedves Judit! Én úgy vélem, hogy csak a veled is megtörtént fejcserénél maradunk egyelőre. Szeretettel: István
Csak ne horrorizáljunk kérem szépen 🙂
Azért értem ám, és igen, ott bent a szürkeállományt feljavítani nem ártana, egyeseknél.
Marietta
Ez nem horror Marietta hanem tudomány, annak is a föle!
Háromszor írtam, most negyedszer fogtam neki. Ha ez is elszáll, mert lezárul, akkor begurulok, de nem tudom, hol fogok kikötni. Tetszik az ötlet, de a cím is, s nem csak ennek, mert jó címeket adsz az alkotásaidnak. Mondhatom, míg olvastam, jókat nevettem, majd' röhögő-görcsöt kaptam.
Tetszik, amit írtál, s elgondolkodtam rajta. Ha már kitalálták, akkor ha nem is az én vagy a te fejedet lenne jó kicserélni, mert mi azzal elégedettek vagyunk. De jó lenne olyanoknak a cserét végrehajtani, mielőtt belekezdenek országot (le)építeni, fejüket kicseréltetni jó sok agyvelővel, hogy munkájuk gyümölcsöző és ne romboló eredményt teremtsen.
Jó volt olvasni most alvás előtt eme cikket, lehet, szép álmot hoz nekem.
Szeretettel olvastam: Kata
Most megnéztem, hogy megint nem zárult-e le az oldal…
Mi bizonyára nem fogunk fejet cseréltetni kedves Kata, de szerintem azok sem akikre céloztál. Régebb sokkal egyszerűbb volt, akinek nem a nyakára való volt a feje, annak nyaktilóval szépen eltávolították, és nem kínlódtak egy másikat fércelni helyébe. Köszi, hogy nem adtad fel, és hozzászóltál! Szeretettel: István