Böngészés: Versek
Óperencziás-tenger – Üveghegy nélkül Öreg néne – kunyhó nélkül Varangyos béka – átváltozás nélkül Arany-szín erdő – madárdal nélkül Táltos…
Lepel, Mely lent a Földön hever! Nem akarsz Alánézni!? Nem szeretnél Ennél is Jobban félni!? Vagy mégis? Erősebb a kíváncsiság?…
Hát hogy ne kapaszkodna az ember foggal, körömmel abba, ki magával etette, itatta, s nem csak világra hozta, de kikaparta…
Alaktalan felhőfoszlányok hömpölyögnek az égen, mint egy-egy parttalan gondolat az emberek fejében. Minden cél és értelem nélkül sodródnak egyre csak…
Emlékezz rám, amikor kihúnynak a fények, Mikor az éjszakában halvány tüzek égnek. Emlékezz rám, ha zord faggyal közelít a tél,…
Tékozló Fénytelen ürességben haladok, nyomomban lihegnek gondolatalamizsnáért nyüszítő vadak és szelíd motorosok. Kacagva dobok nekik cukrozott fügét, már nem siratom…
…gombostűre-szúrt álomban álmodnak szabad fényről meleg nyárról pipacsosban koszorút fonó kisleányról kacagó gyermekekről a réten kik lepkehálóval kezükben fürkészik a…
Néma lettél. Szótlan, csendes. Most csak létezel. Távol? Közel? Hol lélegzel? Fehér párát a reggelbe ajkaiddal merre színezel? Csillagokat hol…
Nem száll szemeimre álom, álmaimat ma éjjel éb(e)ren vigyázom. Kérésedet teljesítem, a valóságba menekítem… testem pihen az ágyon. Fázom. Magamban…
Háborgó tengeren, sorsom hajója, Az ordító szelet, alig bírja a vitorla. Duzzad, majd bele szakad, A hajó jobbra, balra dől!…