Vers papíron toll nélkül, cím nélkül

Nem száll szemeimre álom,
álmaimat ma éjjel éb(e)ren vigyázom.
Kérésedet teljesítem,
a valóságba menekítem…
testem pihen az ágyon.

Fázom.

Magamban a dalt dudorászom,
a zaklatás fejemben kezd gyengülni
mint elfogyó gyertya a szélcsendes sírágyon.

Álom,
álom,
édes,
krémes.
Könnyed,
könnyem,
nincs már,
s nem lesz.

Most jó (lesz).