Játéknak indult.
Csak tudni akarta, igaz-e a pletyka.
Csak tudni akarta, igaz-e, hogy mámorítóbb az ölelés, ha tilos.
Játéknak indult.
Nem tudta, hogy a mámor nem a tiltás, hanem Ő. Belőle sugárzik. Tőle lesz az ölelés őrült szédület. Nem tudta, hogy olyan lesz, mint a sav. Belemarja magát az agyába, minden zsigere érte lázad, érte remeg.
Már régóta nem játék. Emésztő tűz lett, gyilkos őrület.
Játéknak indult.
A laza flörtből szerelem lett. Először a gyomrában érezte. Ha meglátta a férfit, gyomra összerándult. Aztán észrevette a férfi szemében a változást. Hogy ragyogott fel, amikor őt meglátta! Ez a ragyogás körülölelte, átmelegítette, megsemmisítette. Ez a ragyogás őt gyönyörűvé tette, gyönyörét megduplázta. Csukott szemmel is érezte, amikor feje a férfi vállán pihent.
Érzi még mindig, bár az a tűz kihunyt, a férfi szeme lezárult. Örökre lezárult.
Játéknak indult.
Hiány lett belőle. Mindent szétzúzó, elviselhetetlen hiány.
6 hozzászólás
Tömör, és feszes. Szomorú és szép.
Szia!
Tömör mondataiddal a lélek mélységébe hatolsz. Kifejező írás!
Szeretettel: Rozália
Szia!
Nagyon tetszett, szépen nyúltál egy végzetes történethez. Gratulálok!
Szeretettel. pipacs
Szia!
Ami nincs leírva, az is ott feszül a sorok között. Néhány mondat, de a végére érve percekig bámul maga elé az olvasó. Remek! Most sem írhatok mást, csak amit eddig. A félpercesek királynője vagy. Ismét nem csalódtam.
Üdv.
Köszönöm, hogy olvastatok, köszönöm a hozzászólást. -matyi
Kedves Matyi!
Én is azt hittem, mikor még nem értem a végére, hogy egy lángoló szerelem – vagy netán egy kapcsolat megszakítása következik. Remekül oldottad meg a befejezést – valóban röviden, tömören, mégis egész lett az írásod.
Gratulálok hozzá: Kata