Három héttel ezelőtt egy pesti oltópontra hívtak,
hogy megkapjam az első adagját a vakcinának. Adataim
felvételekor az egészségügyi dolgozó egy magánjellegű
kérdést is intézett hozzám, „Ön milyen doktor?” Bölcsész,
magyar irodalom, Madách, Az ember tragédiája – soroltam.
Én, mondja a hölgy, a Tragédiából érettségiztem. Nos, ha
netán érdeklődik a költészet iránt, ha beüti a Google
keresőbe a nevem elé a „Szalki”-t, talál néhány dolgot.
Három héttel később megyek a második oltásra, beoltanak,
fél órát ülve kell várnom, majd az „obsitért” egy asztalhoz
lépek Jó napot kívánok- köszönök, de szemem megakadt
az asztalon fekvő könyvön, ami nem volt más mint
A VILÁG VERSEKBEN című kötetem.
Hogy került ez ide? –kérdem. A férfi doktor közli, a
főorvosnő szeretné dedikáltatni a könyvet. S már perdül
is mellém, hozva a kötetet. A járókerettel közlekedve nagy
nehezen leülök, s ő kéri, Évának dedikáljam. Öreg
vagyok, fáradt vagyok, rögtönözni nem agyon szeretek.
De érzem, valamit kellene az Éva elé írnom. Aztán fejből,
hibásan, egy r-t kihagyva írtam:
„Überaschung Évának óriási köszönettel Attila bácsi.
2021.02.25.”
Kedveseim: nem tudok nem hibázni…
Szalki Bernáth Attila
2 hozzászólás
De jó!
Nagyszerű történetet írtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szép napokat kívánok jó egészségben:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
A történetet az életem írta, én csak ide karcoltam…hibásan
Köszönöm a figyelmed, az értékelésed és a kívánságod.
Napvilágos szeretettel üdvözöl
Attila bá'