Beláthatatlan az utca,
a sarkon bőrigázott
bőre börtönében
didergő kutya.
Tegnap még volt rajta
csinos kis ruha.
Megunt játékszer lett,
nem kell ma senkinek.
Nem fut kék lepkék után
estébe hajló délután.
Nem várja többé alkalom,
hogy hancúrozzon
fűben talált szarvasbogár
ijesztő csápjaival.
Aprócska gombszemén
hűség hiába ég,
ha ázó, fázó testét
rázza a szenvedés.
Vágyott örök mezőre
fehér gyolcs ruhába,
míg borzolta a hideg szél,
csend kínját dobta rá az éj.
23 hozzászólás
Kedves Ica!
Sokszor, ha az emberi embertelenséget keressük, elég csak belenézni egy kitaszított kis jószág reménykedő gombszemeibe, ott megtaláljuk. Magunkra ismerünk.
Szeretettel: Laca
Kedves Laca!
Az embertelenség sokszor nem ismer határokat.
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdvözlettel: Ica
Szia Szabolcs! Hű, de didergető! Szeretem a kutyusokat, a mi kis Fifikénk minden nap elkísér a pályára. Így nagyon is átérzem ennek a képnek a fájdalmas szépségét! Üdvözlettel: én
Kedves Laci!
A vers számít, hogy olvastad, aminek mindig örülök!
Szeretettel: Ica
Ica, bocsáss meg! Most látom, hogy tévedtem, ez a Te versed! Előbb elolvastam, s csak utána néztem meg a nevet, így kevertem össze! Szeretettel üdvözöllek: én
Drága Ica!
Mennyire kiszolgáltatott tud lenni egy állat… sajnos, hasonlóan az ember is, vagy gyerek… mint a kivert kutya – szokás mondani. Sok igazságtartalma van versednek. Jó vers. Szívmelengetőnek nem lehet mondani, inkább megrázó.
Szeretettel 🙂
Ida
Drága Ida!
A természetet, benne az állatokat is nagyon szeretem. Mindig fáj, ha állatkínzókat látok, vagy hallok rémtetteikről.
Szerintem is lehetnek emberek, gyerekek is kiszolgáltatottak, minden időben.
Szeretettel ölellek: Ica
Drága Ica!
Kutyáról írsz, de nekem mégis az ember szenvedései jöttek érzésként. Hányszor gondoltuk már rossz pillanatainkban magunkról, hogy csak a kivert kutyának van ilyen rossz sorsa!
Szeretettel:
Ylen
Drága Ylen!
Egyet értek veled és köszönöm, hogy elmondtad.
Szeretettel: Ica
ok, zsoké!
nem igazán szeretem az ázott kutya szőrének illatát – volt már részem benne…
csak hát!
a versed helyén volt, gondolhatunk sok-mindenre, annyi mindenkire!
ezért is vagyok hálás, hogy megírtad!
szeretettel: Frigyes
Kedves Frigyes!
Nem szeretem én sem az ázott kutya szőrét, sem a bántalmazást, a kidobott kutyák sorsa megrendít.. Karácsonra szeretnek állatokat ajándékozni és az áhitott ajándékot ünnep után a legrosszabb esetben kiteszik az utcára.
Köszönöm soraidat.
Szeretettel: Ica
Szívemhez szólót írtál, szívhez szólóan, drága Icám.
Szeretettel:
Ildikó
Köszönöm drága Ildikó!
Aki az állatokaz is szereti, rossz ember nem lehet!
Ölellek szeretettel: Ica
Jaj, Ica!
😪
Kedves Edit!
Valóban szomorú, de meg kellett írnom.))
Szeretettel láttalak: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Ez a versed tökéletes képet ad érzékenységedről.
Nem lehet érzéketlenül olvasni soraid, mert elragadtál a mondanivalóddal.
Megerősítettél abban, hogy szép a lelked. Köszönöm, mert szívesen térek be olyanokhoz, akik képesek érezni. Mindegy, hogy évszakok múlásáról szólsz, vagy képeket festesz.
Olyan erő van a költészetedben, ami engem magával sodor, csak ajánlani tudlak az irodalom kedvelőinek.
Versed jó példa erre. Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm a megtisztelő soraidat. Köszönöm, hogy olvasol, mindig erőt adnak.
Szeretettel: Ica
Drága Ica !
Megrendítően írtad le az ösztönét vesztett kis jószág tehetetlenségét. Mindegy , hogy ember vagy állat, de a magárahagyatottságnál nincs szomorúbb látvány. Érzelmeket felkavaró.
Szeretettel gratulálok, Zsófia.
Drága Zsófi!
Átvitt értelemben lehetne ez egy karácsonyi vers is, utalva az általad említettekre.
Szeretettel ölellek: Ica
Icukám, kegyetlenség állatokkal így elbánni. Soha nem volna szabad csak úgy, utcára kidobni, mindig lehet neki új gazdát találni. Borzasztó látni, de most ilyen hidegben még elképzelni is, hogy didereg az
a szegény állat hóban, esőben, sárban…
Megbüntetném azt, aki kidobta – ha ezt én tehetném.
Meghatva olvastam a versed, mert abból is látszik, hogy te is sajnálod az "ázott kutyákat."
Szeretettel: Kata
Köszönöm a soraidat drága Kata, egyetértek veled.
Szeretettel ölellek: Ica
Kedves Ica!
Néhány sorban leírt történeted megható, szívbemarkoló. Hány felelőtlen ember van? Hány kivert kutya (ember) él az utcákon? Nagyon tetszett.
üdv hundido
Köszönöm, hogy olvastad kedves hundido!
Szomorú, hogy több az ember aki úgy él. mint a kivert kutya, de emberségből ők befogadják a kutyákat.
szeretettel: Ica