Weiße Rose
Weiße Rose, weiße Rose,
Wie du blühst im Grün so mild,
Bist du mir das makellose,
Sanfte, reine Mondesbild.
Auch der Mond ist Himmelsrose,
Blüht im hohen ew'gen Blau;
Sir ward zum bescheidnen Loose,
Still zu blüh'n auf niedrer Au.
Dornumwundne weiße Rose,
Überflossen wie mit Ruh',
Liebe bist du, Hoffnungslose,
Ein verstummter Schmerz bist du.
Weiße Rose, weiße Rose,
Wie du blühst so bleich und mild,
Bist du reine makellose
Der Entsagung heilig Bild.
Helene Branco
(1816-1894)
Fehér rózsa
Rózsa, rózsa, fehér rózsa,
Zöldben nyílsz, te lágy, te szép,
Nékem vonzó vagy régóta,
Mint holdbéli szűzi kép.
Óh, a Hold is égi rózsa,
Fénylik örök kékben fenn,
És a szerény utánzója,
Hint virágot réten lenn.
Tüskével szúrsz fehér rózsa,
Bánat tölt el, mint a csend,
Vágyad reménytelen volta
Némít el, mint kín-keserv.
Rózsa, rózsa, fehér rózsa,
Halványuló tünemény,
Nékem vonzó vagy régóta,
Sápadón is – szent remény.
Szalki Bernáth Attila
9 hozzászólás
Kedves Attila!
Nagyon szép lett a Te fordításod is, megállja a helyét Mandolinosé mellett azon a polcon.
Mindössze a "mint a csend – kín-keserv" asszonánc teszi kicsit halványabbá. Ha ott találnál egy összecsengőbb rímpárt, ez is tökéletes lehetne.
Barátsággal: dodesz
Kedves Dodesz!
Köszönöm a figyelmed, értékelésed és javaslatodat.
Üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Elismerésem! Következetesen vigyáztál rá, hogy minden strófa első sora "rózsára" végződjön, amire én nem fordítottam figyelmet. Persze, jó rímpárokat is kell akkor hozzá találni, legalább még kettőt. Talán még az általam csak "tititának" nevezett ritmikát is tudnád tovább finomítani. Szerintem ne is törődj túlságosan a tartalmi hűséggel, inkább a formai szépség jöjjön át…
Talán egy javaslatféle…
Ó, a Hold is égi rózsa,
Kékben ott örökre fenn,
És szerény utánozója
Réten szirmát szórja lenn…
Ej, miért nem sárga az a rózsa, sokkal könnyebb lenne a dolgunk! :))
Napvirágossal: Dávid
Kedves Dávid!
Köszönöm méltatásod, megjegyzéseid.
Én ezt a fordításomat nem javítgatom tovább.
Július elején lehet, hogy kis teret kapok a sashalmi
könyvtárban, ahol már egyszer összefutottunk.
Ha fix a dolog, híradással leszek levében.
Üdvözöl Attila
Dávidom!
Még annyit a biztatásodra – hogy tudniillik ne nagyon
törődjek a tartalmi hűséggel – el kell mondanom:
Pancsoló kislány nem lehetek, ugye, pancsoló nagyfiú
meg nem akarok lenni.
Üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Tetszik nekem ez a "pancsolás"!
De a tartalomhoz való hűség nem biztos, hogy a szó szerinti fordítást jelenti!
Barátsággal: dodesz
Kedves Attila!
Megcsináltam úgy is, hogy mindenhol "rózsa" legyen a strófák első sora végén…
Hószín rózsa
Rózsa, rózsa, hószín rózsa,
Zöld között te kényes ág,
Oly tökélynek hordozója,
Mint a tiszta holdvilág.
Fenn a Hold is égi rózsa,
Kékben végtelen virít,
Elrendelt a rózsa sorsa
Szirmot rétre szórni itt.
Tüsketermő hószín rózsa,
Túl nyugodt vagy ágadon,
Nyájas, ám remény adósa,
S némít titkos fájdalom.
Rózsa, rózsa, hószín rózsa,
Szúrsz, te sápadt, szép virág,
Hullasd szirmod szűzi hóra,
Búcsú-jelkép, kényes ág.
Kedves Attila!
Megcsináltam úgy is, hogy mindenhol "rózsa" legyen a strófák első sora végén…
Hószín rózsa
Rózsa, rózsa, hószín rózsa,
Zöld között te kényes ág,
Oly tökélynek hordozója,
Mint a tiszta holdvilág.
Fenn a Hold is égi rózsa,
Kékben végtelen virít,
Elrendelt a rózsa sorsa
Szirmot rétre szórni itt.
Tüsketermő hószín rózsa,
Túl nyugodt vagy ágadon,
Nyájas, ám remény adósa,
S némít titkos fájdalom.
Rózsa, rózsa, hószín rózsa,
Szúrsz, te sápadt, szép virág,
Hullasd szirmod szűzi hóra,
Búcsú-jelkép, kényes ág.
Hószín rózsa – 2
Rózsa, rózsa, hószín rózsa,
Zöld közén te kényes ág,
Oly tökélynek hordozója,
Mint a tiszta holdvilág.
Fenn a Hold is égi rózsa,
Kékben végtelen virít,
Lenn szabott a rózsa sorsa:
Szórni szirmát rétre itt.
Tüsketermő hószín rózsa,
Túl nyugodt vagy ágadon,
Nyájas, ám remény adósa,
Néma, titkos fájdalom.
Rózsa, rózsa, hószín rózsa,
Szúrsz, te sápadt, szép virág,
Hullass szirmot szűzi hóra,
Búcsú-jelkép, kényes ág.