Kapirgálok a szavak között,
elveszett ékszerek,
ázott éj szagú falevelek,
mindbe belehaltam rég.
Utazom, és olykor
elsodródom önmagamtól,
egy tekintet szétfeszít, felfüggeszt…
Ajkamról száz szó pattan,
valamit keresek.
El vagyok rejtve!
S felkiált egy dallam
Nem csak lenni,
Én többet akartam!
7 hozzászólás
Szia!
Remek, megragadó vers, köszönöm, hogy olvashattam!
Ági
Kedves Tímea!
Ügyes a címválasztás, nagyon nehéz kitalálni egy igazán figyelemfelkeltő címet, amiben a vers "tömörítve" is megvan. Tetszett az írás is, elgondolkodtató.
Gratulálok!
Üdvözöl:
Réka
Köszönöm…
Szerencsés embernek érzem magam, mert mostanában sok kitűnő versbe botlok, és ez nagyon jól esik nekem (a sok jelenlegi elfoglaltságom mellett csak néhány versre van időm…).
Gratulálok az írásodhoz, nagyon jó!!!
Üdv: barackvirág
Különleges köntösbe felöltöztetett alkotás! Nekem nagyon tetszik, pont -e miatt!
Szeretettel:Selanne
Mindnyájan,folyton keresünk valamit,Te most megtaláltad.Grt,z
A harmadik versszakod első sora nem igaz. Nem vagy elrejtve. Ilyen kevés szóval többet megmutatni magából, nem igen tud a halandó. És amit megmutattál, az nagyon rokonszenves.
Gratulálok. a.